Beri Róbert
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
32. 31. 30. 29. 28.
2011.02.28 03:04 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Átrobog rajtam
|
Válasz erre | Modoros költő-kesergő, közhelyekkel tűzdelve. Ráadásul a gondolatmenet logikailag sem állja meg a helyét, mert az utolsó négy sorban mintegy előre vizionál a költői én "megalázva fekszem/utam közepén," és ez a kétértelmű út ugye előtte nem lehet ismert (utam közepe-életem közepe, honnan tudná a jövőt, persze vátesz szerep jöhet a riposzt, de akkor ne jelen időben beszéljen), de hogy várja a gyászt hordozó élet átrobogását, az felborít minden addigit a szövegben. | 27. 26. 25.
2011.01.30 01:27 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Transzcendentális élmény
|
Válasz erre | Mitől lenne ez transzcendentális Róbert? Mert "égi lajtorja" a vonatsín? A transzcendentális sokkal meditatívabb, sokkal "érzékelhetetlenebb" élmény, vagy jelentés. A szöveged inkább álomszerű. Az első két sorban mindjárt találni is ellentmondást: "égboltnak támasztott/felszedett vonatsínen haladok" tudniillik a felszedett sín félreérthető, ha felszedjük nincsen sín, nincsen mit támasztani, így rossz ez a kifejezés, inkább felfelé ívelő, vagy ég felé ívelő sín lenne helyesebb. aztán csak csupa pontatlanság, csupa szabálytalanság, helytelen és magyartalan mondatok és képzavarok. nem tudom miért fontos például, hogy a kalauz részeg és police napszemüveget hord, a gravírozott fölény pedig képzavar. (egy fölényt gravírozó eszköznek is kell lennie valahol, talán a kalauz kistáskájában) aztán ezek után nem kisebb szamárságot állít a szöveg, mint hogy létezik "vakcina", ami segít leküzdeni a vágyakat. (azt nem vakcinának hívják..) A vakcina a védőoltás szinonimája. az "idősíkon előrehaladott nő" szintúgy érdekes kifejezés. Azt hiszem rendbe kellene tenni a fogalmakat Róbert. Ez nagyon gyenge vers(ike), eleve rossz az ötlet, sem transzcendentális, sem versszerű nincs a szövegben. | 24. 23.
2011.01.13 14:56 | Payer Imre - szerki -- meo | Érzések
|
Válasz erre | Kifejezetten érdekel, hogy oldod meg azt a problémát, hogy az érzés közvetlen mivoltát, hogy "kódolod" a nyelviség közvetettségébe. Úgy látom, régi-régi sémákba öntöd a lelked, így aztán ez érződik, nem az érzés. | 22.
2010.11.25 08:08 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre | felelőtlenségem húst szakít tökéletlenségem romjain elidőz bennem a fájdalom
Ez a leginkább erőteljesre fogalmazott része a versnek (habár az egész szöveg erre igyekszik), de látható, hogy még itt is ellentétes erőket, folyamatokat tartalmaznak a sorai. Hússzakítás és elidőzés: a szóhasználat nemhogy nem szerencsés, hanem kifejezetten üti egymást. És ehhez képest a végén, néhány sor múlva, megérkezünk a napfényhez és a kozmikus szeretethez. Nem sok ez így egy kicsit? De. | 21.
2010.11.15 20:48 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre | Patetikus, lamentáló, "költőieskedő" nyelvi magatartás. Ezeket megtartani:
magamba roskadok felelőtlenségem húst szakít tökéletlenségeim romjain és én szárnyaim emelem átható kozmikus szeretet (ez akkor lehet jó, ha bravúrt "hoz" a végén a vers, ha nem "csöpög" el)
Mai nyelven beszéljen Róbert, mert nincsen még annyira biztos "verstudás" birtokában, hogy archaizáló műnyelvet teremtsen. | 20.
2010.11.10 11:10 | dokk.hu -- re: meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre Előzmény | Nézd (i), az ilyen jellegű személyeskedő és főleg disztingválatlan, modortalan, sértő szövegeket eddig se toleráltuk, amiket Róbertről mondtál. | 19.
2010.11.10 10:52 | (i) -- re: meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre Előzmény | miért moderáltad? Mátyásom, nem változol. Neveld a sárkányaidat. És közben gondolkozz azon, sárkány avagy a tojás volt előbb. | | A fenti posztra érkezett válaszok: dokk.hu | 18.
2010.11.10 08:55 | dokk.hu -- re: meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Róbert! (i) kommentjét moderáltam. Kovácskénak írt hozzászólásaid jó helyre vannak linkelve, az '"Előzmény"-re kell kattintani. üdv | | A fenti posztra érkezett válaszok: (i) | 17. 16. 15.
2010.11.10 02:42 | Beri Róbert -- re: meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre Előzmény | Ez a stílus megengedett itt? Engem akartál lejáratni, de magad járatod le... Miért gond az, ha én nem akarom megfogadni a Mari tanácsát? Miért kell ráerőszakolni másokra irányzatokat, stílusokat? Ő javasolt, én meg nem fogadom el.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: dokk.hu | 14. 13.
2010.11.10 01:34 | Kovácske T. János - szerki -- meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre | formája szabad szöveg. folyamatos jelenidejűsége örökkévalósággá avatja a pillanatot melyben ártó balgasága tépi lelke húrjait, s nem rezdülnek mégsem. makacsul cselekszi a "jót", de tudja, hogy felelőtlen az irányválasztás. mégis kérlelhetetlen, ha vesztésre áll is, legfeljebb vállat von, szárnyát emeli. nem ér a neve, de legalább áthatja a lényét átjáró kozmikus szeretet. pajzsa ez, egyben takarója. mégis reá tapos. rút vesztés, ennyi marad. majd szóljon, ha rezdül valami, hátha. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Beri Róbert | 12. 11.
2010.11.10 00:39 | Mülléder Mari -- re: meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre Előzmény | Amit merev és groteszk modern versírásként aposztrofálsz, az tér-időbeli kategória. Nem a szépen csengő líraiságot vetem el, hanem az ismétlődést, az írás klón-szerepkörét, az áthallásokat, Arany, Petőfi, Vörösmarty szószerkezeteit. Nem jut most más eszembe a versedből, de a "lelkem húrjai" cucc nem saját szöveg. Ha pedig nem, - több ez bennem sima gyanakvásnál - nem korrekt használni. Nem hiszem, hogy élőbeszédben elővennéd ezeket a szavakat. Ha nem veszed elő, akkor mint versíró: nem vagy hiteles. Ez a gondolat rejtőzködik a meóm "természetes" jelzőjében. Persze a költői beszély eltér a köznapitól - mondanád és mondanám, de esze ágában sincsen letűnt korok szócsontozatát nyergében cipelni a mai Pegazus. Nem fontos groteszknek sem lenni. Nem húzom szét a számat, ha archaikus szövegszövetre lelek, főleg nem, ha az eredeti is. Nem a szavakkal van bajom, hanem a versírói szereptévesztések zavarnak. A Vörösmarty, Babits magyarról-magyarra fordítások. Ez. És bocsi a tüzemért. Nem égetni akarlak, éppen nem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Mülléder Mari, (i) | 10.
2010.11.10 00:22 | Berti Róbert -- re: meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre | Kedves Mari!
Fontolgattam, fontolgattam amit írtál, de úgy döntöttem semmit nem fogadok meg belőle. Maradok a lenyűgöző 18. századi költészet tisztelője és eszemben sincs a mai merev és groteszk modern versírással foglalkozni.
barátsággal:
Beró
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Mülléder Mari | 9.
2010.11.09 23:47 | Mülléder Mari - szerki -- meo | Eszmélés szelén
|
Válasz erre | Kedves Róbert, kicsit zsákutca ez a vers, retorikailag nem működik, sok a sallang, érzelmileg túlhevített, az elavult nyelvi szókészlet megfekszi az ember gyomrát. Ilyenekre gondolok, hogy: "lelkem rezdületlen húrjait", "tökéletlenségem romjain elidőz bennem a fájdalom", "de most rút vesztésre áll", "átjárja lényem az átható kozmikus szeretet", de ide sorozna még a fából vaskarikázott jelzős szerkezetű "ártó balgaságom" Sokat időzünk mostanság a kortárs szöveg behatárolása tárgykörénél. Ez a szöveg úgy hat, mintha Szabolcska Mihály librettójára dramatizált kereskedelmi TV csatorna ezoterikával foglalkozó adása lenne. Nem lehet komolyan venni az időszerűtlen és mások által szétrongyolt dikció miatt. Tisztítsd maira a verset, vetkőztesd le csupaszig, merődj bátrabban a kortárs verbalitásra hagyatkozni, nem kell ez a túlcsordult, 18. századi szószemérem, tesze-tosza képzet! Dramatizáld önmagadra a saját gondolataidat! Merj merődni, mai lenni, természetes! | 8.
2010.08.18 00:04 | Boldogh Dezső - szerki -- meo | Téli képzelgés
|
Válasz erre | Maibbá, eredetibbé lehetne tenni, sok kihagyással, lehetne jobban összpontosítani a témára, nem ütni agyon olyan prózai részekkel mint pl.: "Egyszer mindennek vége lesz, akár a jó mesének, fénynek, szerelemnek, elnyújtott kéjnek éppúgy, mint ennek a téli estébe vetett andalító, karácsony-közeli, lírikus képzelgésnek is..." A képalkotó látásmód itt-ott már megcsillan, de még nem igazán tudja önmagát kifejezni, rég letűnt korok verses paneleit használja, pedig több bátorsággal meg van rá az esély, hogy később valami sajátabbat szűrjön le a világból... | 0 25 |
|