waltz 1

sárga ruhám hullámai apró, néma cseppje
halványsárga, sápadt arcom félhold is lehetne.
harisnyám kék, hajamhoz öltöztem ma
és egyedül csak szemem világít
mindenen
keresztül

az asztallábnak dőlök. fáj mindenem,
eddig tiszta. az eget nézem

kilépünk, az utolsó szám, a kedvencem.
végigjárjuk az utcát, szürke minden
építő jellegű gondolatok zajlanak fejemben
világos minden

békésen, mint egy tollpihe a föld felé,
szállingózunk hazafelé.
nincs jövőnk – úgy érezzük – de még van hol aludnunk.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.