NAPLÓK: Bátai Tibor Legutóbbi olvasó: 2025-09-15 22:35 Összes olvasás: 149552| 1964. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 28. | 2025-09-14 23:42 | Jégverés
.
Szegényes kertecskékben
leveretnek a rózsák.
Dalaim, csatakos rózsák,
letör a hiábavalóság.
.
| |
| 1963. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 27. | 2025-09-13 23:00 | Bodzafa
.
Nem rózsás kanna,
ég itat engem,
nem jár nyeső-kés
terebélyemben.
Traverzek alján,
csatorna-parton
ha a nap szólít,
virágom bontom.
Minden virágom:
száz fehér csillag,
tenyérnyi tejút,
világnagy illat.
. | |
| 1962. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 26. | 2025-09-12 23:09 | Világos hold alján
.
Ha hold felé fordul a tömör világ,
megvilágosodnak a nyáréjszakák.
Mér messzeséget és kitisztul az ész,
csillagtávolokat életéhez néz.
Nappal vak az ember, futó meteor,
rettegi: miféle bolygóba omol
ha az ismeretlen vonzás dübörög –
csillag most az ember, úr az űr fölött.
Világos hold alján nyugton heverek,
fejér égitestek őrzik fejemet.
Messze zivatar van, még nem ért ide –
szépen, erősen szól a fülemile.
. | |
| 1961. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 25. | 2025-09-11 23:22 | Reszkető, csillogó
.
Reszkető, csillogó
az ég – éles fák között
bujkál, mint kések között
a bekerített hadsereg.
Nincs kiút – sír az éj.
Nem tudja, mit ér a szenvedély.
Metsző kardpengék felett
a te fölséges szád vezet.
. | |
| 1960. | [tulajdonos]: Szécsi Margiot 24. | 2025-09-10 22:22 | Cigány-pihenő
.
Most már jönnek a sátoros évek,
tűzhely, hódolat ünnepi télnek.
Az igazság sátora rajtam –
mély a menny, számos csillaga harsan,
ide küldi örök riadóját,
ide hullnak a télbeli rózsák.
Égő csipkebokrában a vérnek
magas énekét fújja a lélek:
Csak a száműzött csók magasának
jegyzett el még ő is: a bánat.
. | |
| 1959. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 23. | 2025-09-09 23:24 | A szegény lány álma
.
Jó vagy, te vagy a
szegény lány álma:
csókolsz, haragszol.
Nem vagyok árva.
Vasércbe, ragyogóba
fagyjon melletted lábon.
Akit én szeretek:
életem, s halálom.
Nincs másom kívüled,
te gyermek s dajka,
s nincs más, ki jóságod
sírva is vallja.
. | |
| 1958. | [tulajdonos]: Szécsy Margit 22. | 2025-09-08 22:52 | Vers Derkovits Proletáranya c. képéhez
.
Fog-sejtjeimből a meszet
elszívtad. Hajam kevesebb,
mint aranyfüst, kis koponyádra
leszállt, mert készülsz a világra.
Ha jobb ételre tellene,
az is csak néked kellene,
s fém-rácsos rend előtt papucsban
– miattad állok rongy mamuszban.
Hallgass, piciny szilaj parancs!
A bévül-bolyhos vérnarancs
nem nékünk gördül – még haját se
kapjuk, nemhogy ízét – szagát se.
Csitulj, testemben csöpp alak!
Mikor én téged kaptalak,
ne gondoltam volna a kéjre –
fáradtan inkább csöndes éjre!
De bár a sors mind ostobább,
ne félj, nem leszek mostohád.
Étel- s csókkövetelő szádat –
szeretlek, akár az apádat.
Kicsinykém, csöpp sírás-falat
s esendő férfi, áldalak.
Tőletek vagyok oly hatalmas,
minden szegényért anyafarkas.
. | |
| 1957. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 21. | 2025-09-07 22:32 |
A kötéltáncos vallomása
.
Bolyongtam bár nyílt mezőn
s város-dzsungelekben,
dalt ki hozzád illenék,
én, szegény, nem leltem.
Fojt az el nem mondható,
égek néma sebben,
bolond szemem megvakul
habzó vérködökben.
Mint a francia bohóc
klastromba kerülvén,
imádságot hogy nem tud,
igen keserülvén:
táncolt a nagy szent előtt –
előtted úgy játszom,
a nagy síró szerelmet
vígan magyarázom.
Úgyis, vágyaim miatt
majd halálra válva
függök – ég és föld között
tart szerelmed szála.
Néked meddig táncolok,
az nem az én dolgom.
Súlyos szívem idefönn
mosolyogva hordom.
Gondok lesnek, ordasok,
már e karcsu testre.
De én le nem hullhatok,
hű szemed keresne.
Estemben is fájna, hogy
arcod búsra válik –
hogy örömre születtél,
vallom mindhalálig.
. | |
| 1956. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 20. | 2025-09-06 23:01 | Levél
.
Még a szél is, hogy meghallgasd, szépet dudorász.
Arany-nyakú tyúk lüktető tojást melegít.
A gyümölcsös kijjebb-bontja merész rügyeit,
jószagú port hint a barka, megindul a nász.
.
Fut az idő! Minden magát éltetné tovább.
Szerelemben élteti túl az ember magát.
Piros magból hatalmasra megnő a vetés –
madarat is földre sújt le a nagy szeretés.
. | |
| 1955. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 19. | 2025-09-05 22:46 | Álom
.
Fehér karom úgy maradt
befonva karodba,
mint a lányok fonatba-
húzott fehér szalagja.
. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
