| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2025-07-10 06:29 Összes olvasás: 6149036027. | [tulajdonos]: hangulat | 2025-07-09 11:43 | Van, aki csöndben fordul el a Dokktól, és csak a hiányát vesszük észre. Van, aki hangosan jelenti be, ők azonban többnyire csak a figyelem felkeltésére használják ezt a formulát, és minden hangos "elmegyek", "töröljetek" ellenére maradnak. Mindig is így volt, ez alighanem embervoltunkból fakad. Ha mindannyian több tiszteletet tanúsítunk a másik iránt, akkor az egész hangulat változhat, és akár a korábban csöndben elvonultak, akár teljesen újak számára is vonzóvá válhat a Dokk. A színvonalas, kreatív szerkesztői megnyilvánulásoknak ebben kiemelkedően fontos szerepe lehet. Igyekszem bizakodni ebben. | | Olvasói hozzászólások nélkül6026. | Pálóczi Antal: a felpezsdülés jót jelent | 2025-07-09 10:26 | Sajnos a régiek sem jönnek vissza, pedig csalogatom őket. Annyit elértem egyiküknél, hogy az új verspályázatra is küldött nekem J.A. Horger Antal verset. Megvan email-ben. Visszajönni mégsem akar "valaki" miatt (aki ezek szerint nem én vagyok). Akkor ne is jöjjön? Miért ne? Miért nem jön? Miért nem jönnek, miért nem írnak, miért nem akarnak költők lenni már (vagy még) sokan? Mi változott meg a Dokk és szerzői illetve a hasonló profilú 7torony művészeti magazin és szerzői viszonylatában? Ha még annak főszerkesztője is saját lapja helyett a miénkbe ír? Pl.színre lépett az utolsó 10 évben a facebook? Ami Jónás idejében még nem volt? Leértékelődött a költészet az újkapitalizmusban? (Ahogy Ausztriában már jó 50 éve?) Ettől még NEM KÉRDÉS CSAK ÁLKÉRDÉS, hogy kell-e egyáltalán Dokk? Ki merészel ezt kérdezni és honnan veszi hozzá a bátorságot? Dokk-tulajdonos? Nem. Ismert hazai költő személyiség? Nem. Ismert hazai lapszerkesztő vagy könyvkiadó? Nem. Hát akkor...?
Ez utóbbi költői kérdés volt, nem kell rá válaszolni, úgysem lehet...
Ami viszont jelenleg történik a Dokk-on, az némi felpezsdülést hoz. És ez jó. Sok szerki sok esztétikai fejtegetés sok viszontválasz... Ez mindenképp előrelépés. De elég egy túl szájbarágós verspályázatkiírás és máris (ettől tartok, de ne legyen igazam) megtorpanás jöhet.
KELL, HOGY ÍRJON? - ismétlem a rilkei kérdést. s válaszolok is. Kell. A többi (nálam) ebből fakad. Másnál miből?
| | Olvasói hozzászólások nélkül6025. | TGF: re: műsor | 2025-07-08 23:38 | "Új szerzők pedig nem nagyon érkeznek, miközben a szerkesztői fogadókészség bőven elbírna nagyobb terhelést."
Igaz.. De épp ennek a próbája folyik. Szükség van-e egyáltalán erre a felületre..? Csodát tenni két nap alatt senki sem tud. Ez bonyolultabb feladat talán. Ha segítenél. könnyebb lenne.. Ámbár minden nap tanulunk.
The show must go on | |
6024. | [tulajdonos]: műsor | 2025-07-08 21:04 | Mondhatnám, hogy jó a műsor, de nem lenne igaz. Egyelőre csak annyit merek mondani, hogy a hosszú adásszünet után legalább van műsor. Sok innováció van a szerkesztői véleményekben, de sok türelmetlenség is, sok kinyilatkoztatás, sok türelmetlenség, sértődés a szerzői megnyilvánulásokban. Új szerzők pedig nem nagyon érkeznek, miközben a szerkesztői fogadókészség bőven elbírna nagyobb terhelést. Nekem a két mélypont az egyik szerkesztő arrogáns megnyilvánulása egy meg nem jelentetett posztra és egy szerző számonkérése egy olyan verssel kapcsolatban, amelynek főalakját tévesen a sajátjának gondolta. A szerkesztő észéről ugyan érkezett valami magyarázatszerűség, de a társát számonkérő energiájából nem futotta arra, hogy elnézést kérjen Kosztolányi Máriától, akinek a versét ugyan a maradanDokkba röpítették a szerkesztők, de akkor is megsebződött. | |
6023. | [tulajdonos]: mintha | 2025-07-06 09:41 | Báthori Csaba egyik mondata Keszthelyi Rezsőről.
"Ez az alkotó egész életében mintha azt vallotta volna: semmi sem olyan gyönyörű, mint az, ami nem létezik." | | Olvasói hozzászólások nélkül6022. | Pálóczi Antal: re: vveerrss | 2025-07-01 15:50 | Fontos téma. A versvalóságnek hihetőnek kell lennie. Az irodalmi valóságnak tehát. Kaffka bogara a klasszikus példa. Elhisszük. De miért? Mert ügyesen trükközik. Egyes mozzanatokban olyan pontos részmegfigyelést ad, olyan már-már rovartanász hitelességgel jeleníti meg a "bogarat", hogy szinte rendszertanilag is meghatározó. Ezután már jöhet "bármi". Azt is "elhisszük". A káprázattá átjátszásnak ez az irodalmi mesterfogása. Ez az igazi szürrealizmus. Ebben különbözik a rossz fantasy-tól. Ami semmiben sem hiteles. Nekem erről vitám volt itt az egyik fiatal sráccal, aki rossz fantasy hosszúverseket írt. Olyan tévedésekkel mintha a bálna nem emlős hanem hal lenne (miközben nem az). Miért ne lehetne olyan bálna egy fantasyban, ami mégis hal, ugye. (Hogy sose kelljen a felszínen levegőt vennie.) Hát azért, mert akkor NEM (ÉS NEM) bálna. Vagyis tüdős emlős, amelyik a kicsinyét úgy szoptatja, mint a sakál vagy a denevér. csak ő a víz alatt. A "Fantasyban" csak az ilyen bálna hiteles.
Lehet persze új lényeket is kitalálni, de csak a természettudomány törvényei szerint.
Egy anekdota intézeti nevelőtanárát a növendéke egyszer szarvakkal ellátott maszkban verte föl álmából, hogy ráijesszen. - Kelj föl Hansen! Én vagyok az ördög! Föl foglak falni! - Maga kérem nem fog fölfalni engem, mert mint tülkös szarvú patás: növényevő! | | Olvasói hozzászólások nélkül6021. | TGF: re: vveerrss | [tulajdonos]: vveerrss | 2025-07-01 14:55 | Számomra is elfogadható. Sőt, szeretem az olyan verseket, ahol a vers maga teremt egy másik valóságot. Képzeljünk el például egy apokaliptikus világot, ahol egyetlen ember él a kutyájával és csak remélni tudja, hogy vannak még más túlélők is, ahogyan azt egy jól ismert filmben megjelenítik. Miért tudok hinni neki? Mert hitelesen van ábrázolva a világ, amiben a szereplő él. A "minden sarkon egy koldus ül" sor azért nem jó, mert nem ül minden sarkon egy koldus. A vers valósága véleményem szerint nagyon sokszor nem rugaszkodik el az emberi értelem által felfogott valóságtól. Főleg, hogy a közvetítő anyag, amivel dolgozunk, maga a nyelv. Nem festék, nem fa, nem kő. Szavak, mondatok. | |
6020. | [tulajdonos]: vveerrss | 2025-07-01 14:09 | Számomra teljesen elfogadható, ha egy vers nem a "valóságról" beszél, hanem teremt egy saját vers-valóságot. A költészet nem elhanyagolható része ilyen versekből áll. Nem kell, hogy be tudjam azonosítani a helyszínt, igen, ez a Rezeda utca, beérem azzal, hogy vers utcájában vannak a koldusok, minden sarkon egy. A versben minden az elhitetésről szól, arról, hogy elfogadom az abban teremtett világot, amelybe a költő meghív mint olvasót. Megengedem, hogy lehessenek ellenérzéseim, de a vers maga a potencialitás, a lehetőség arra, hogy adjak kenyeret, pénzt a versbéli koldusnak, vagy elfordítsam tőle a fejem. | |
6019. | [tulajdonos]: idő | 2025-06-30 23:30 | Az előző posztot 19:11-kor tettem fel, és most tudatosult bennem, hogy Czesław Miłosz 1911-ben született. Teljességgel véletlen volt. | |
6018. | [tulajdonos]: 114 | 2025-06-30 19:11 | 114 évvel ezelőtt ezen a napon született Czesław Miłosz. Egy versével emlékezem az 1980-ban Nobel-díjjal kitüntetett nagy lengyel költőre.
Elmerülés
De nem mindenkinek adatik meg az igazi öregség. Jellemző rá (az öregségre) az emlékek raja, melyek arról a büszkeségről szólnak, amely valaha a mai, s mégis más testünkben feszült. Fölöttébb komikus lehetett, ahogy a nők hajukat igazgatták a tükör előtt, gondban: illik-e arcukhoz a kalapjuk, vagy nyelvük hegyével ajkukat megnedvesítve, rúzsozni kezdték szájukat; a férfiak meg nyakkendőt kötöttek, arcukon az állatok királyának méltóságával.
Hogyan mulathatott rajtunk a Föld Szelleme! Pedig ha az egyén a forma s a faj az anyag, ahogy Duns Scotus fejtegeti, csak a faj akaratát teljesítettük, fülig merülve az anyagba – ahogy mondják.
S később a délibábból szintetikus város nőtt ki, a gótikus tornyok között fecskék röpködtek. Az ablakban álló agg férfi, maga mögött immár számos várossal, felszabadultan nevet – és sehová nem óhajt visszatérni. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|