NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 14:50 Összes olvasás: 533891| 5765. | [tulajdonos]: mitmit | 2024-01-06 20:53 | Valójában sokszor megfogadtam, hogy közügyekhez nem fogok szólni, mert eleve kudarcra ítélt dolog, és erre tekintettel csupán publikációs felületnek tekintem a Dokkot. De mire valók a fogadalmak, ha nem arra, hogy megszegjük őket? Miközben nem szólok hozzá a közügyekhez (akár vannak, akár nincsenek), az agyam dolgozik, és számtalan változatban teszi fel ugyanazt a kérdést: miért lett ilyen sivatag a Dokk? Miért vesztette el a vonzerejét, miért nem szól itt senki a másikhoz, miért nincs, vagy legalábbis miért nem fogalmazódik meg igény arra, hogy változzon itt valami? A széplelkek nyilván megveregetnék a vállamat, ha azt mondanám, hogy bocs, magammal kell kezdenem, nekem kell másmilyennek lennem, hogy a változás igényét egyáltalán szóba merjem hozni. A széplelkeknek biztosan sokat köszönhetünk, én jól megvagyok nélkülük, miközben a súgásukat akkor is hallom, ha befogom a fülemet. Befogott füllel persze nem lehet írni, így az előbbiek csupán képes beszédnek tekintendők.
Ami eleve hiányzik, egy közös nyelv. És a közös nyelv előtt maga a szándék, hogy legyen egy tisztességes elbeszélési módja annak, hogy mi történt, mi történik velünk.
Nekem olyan furcsa, hogy elmúlik a karácsony úgy, hogy egy rövid, szeretetteljes, optimista üzenet szülessen a főszerkesztőtől.
És nekem az is furcsa, hogy eljön az újév napja, és elmúlik úgy, hogy egy rövid, szeretetteljes, optimista üzenet szülessen a főszerkesztőtől.
Higgyék el, nem apahiányban szenvedek, ahhoz már túl öreg vagyok, egyszerűen azt nem értem, miért nem fogalmazódik meg a késztetés benne, hogy megszólaljon, és mondjon valamit.
Több mint két éve, hogy ezt írta: „…ha bármikor úgy vélik, bármiben vétettem megtisztelő közös munkánkban, ne hagyják szó nélkül azt, nemtetszésüket nyomban jelezzék nekem.”
Próbálom végiggondolni, mit csinál jól, nem könnyű. Nem akarom elkapkodni az értékelést, nehogy elfogultsággal vádoljon bárki. Nagyon kíváncsi vagyok mások véleményére ez ügyben.
Mit csinálnak jól a szerkesztők?
Mit csinálnak jól a szerzők? Akár a feltöltött versek szerzői, akár a naplókéi.
Egy dokk szükségképpen együttműködést igényel, mindenki szorgoskodik, hol az egyik, hol a másik hajó részesedik közös munkájuk gyümölcseiből.
Ezen a dokkon van közös munka?
Van valamiféle közös ihlet?
Két szélsőség mindenképp van, a bántás kegyetlensége, és a hideg részvétlenség.
Ezeket szabad észrevenni, szabad szóvá tenni.
És remélem, hogy szabad várni, hogy valakit megérintsen ennek a posztnak az üzenete. | |
| 5764. | [tulajdonos]: az idő lassan elszivárog | 2024-01-06 20:15 | Ha jól számolom, háromszáz napja ugyanaz a vers dekkol a Nagyítóban.
Nyilván nem véletlenül, hiszen az a címe, hogy
Időzet. | |
| 5763. | [tulajdonos]: jel | 2024-01-06 19:57 | Mit úgy szerettem babusgatni,
nem láthatom többé: a mellét.
Talán ez már annak jele, hogy
készülődik hozzám a nemlét? | |
| 5762. | [tulajdonos]: egy könyv és olvasója | 2024-01-06 19:27 | Murányi Zitának nagyon tetszett a Kafka bukósisakja, a fb-on bőséggel írt róla. Tőle idézek, hátha kedvet kap valaki a könyvhöz. Bár senki nem próféta a saját hazájában.
"írás kiemelkedő része volt még az NNÁ-ra való emlékezés, aki a verset határátlépésnek titulálta, voltaképp az egész könyv egy határátlépés a költőivé sűrített bejegyzések, a dal-, filmrészletek, a festészet beemelésével - egyfajta művészet „analízis“, és a határátlépés az utazásra is rímel, ami szintén visszatérő eleme az én-írásnak, az utazásélmények ás az álomleírások. Az álom határozottan határátlépés. Szójátékok, történelmi adalékok, versek, vagy versek keletkezésének története.
És Picasso kezének érintése, ami a kézfogások láncolatának és egy festőnek köszönhető - Faludy jutott eszembe, azt hiszem nála olvastam először a ki kivel fogott kezet metodikáját és eszembe jutott, hogy talán egy dedikáláson kezet fogtam vele, de ebben nem vagyok biztos. abban viszont igen, hogy abba a házba jártam óvodába, ahol lakott és fölfelé menet mindig be akartunk kopogni az ajtaján az oroszlános kopogtatóval, viccből.
Aki határátlépésre vágyik, anélkül, hogy átlépné a küszöböt, annak kötelező! A Kafka bukósisakja címet pedig, ha jól tudom a Bridget Jones Naplójában látható/hallható Kafka motorja cím inspirálta, ahogy olvasható a könyvben is, ha motorja volt, akkor bukósisakjának is lennie kellett." | |
| 5761. | [tulajdonos]: rend | 2024-01-06 18:40 | Én köszönöm.
Saját verseimet illetően sokszor elbizonytalanodom, hogy valami, ami hirtelen eszembe jutott, jó hangzása, érdekessége, ígéretessége ellenére nem logikátlan-e vagy valótlan, nem puszta tévedés-e. Pár napja egy vers kezdősoraként ez kínálta magát:
A Vágy villamosa elterelve jár.
Hú, de jó, örültem neki, írtam is tovább szépen. A zárlatát nagyon sok változatban megírtam, de egyik sem tetszett. Aztán az iksz plusz egyedik jó lett. De közben aggódni kezdtem, hogy egy villamost el lehet-e terelni egyáltalán? Mert ha a kezdősor marhaság, akkor az egész vers mehet a kukába. Idegesen ütöttem be a keresőbe, de az internet megnyugtatott: igen. A verset azóta már el is küldtem egy szerkesztőségnek. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 5760. | Pálóczi Antal: ÍGY A JOBB | 2024-01-06 15:58 | RE: tea
Köszönöm, Tamás.
Javítottam.
Így kevésbé "körülményeskedő" mert köznyelvben ritkán mondjuk: "csészényi" - egy csésze helyett.
Ebben a "minimál stílben" a lehető legkevesebbel a lehető legegyszerűbben kell a kimondatlant (kimondhatatlant) megsejtetni.
A szöveg "nem vonhajtja magára a figyelmet". A jelentése, pontosabban a mögöttes jelentése, így nagyobb eséllyel sejlik fel az erre fogékonyak előtt.
Ez most angolul indult.
With a cup of warm green tea in hand
Csészényi meleg teával a kézben.
Úgy látszik megmaradt bennem az angol in szó "i"-je mint áthallás.
Talán innen a fordításban használt "csészényi" szó. Talán ezért... nem tudom... Csak úgy jött és tetszett.
De így jobb.
| |
| 5759. | [tulajdonos]: körkör | 2024-01-06 14:01 | Az irodai dolgozószobám falán van egy Renoir-kép. Egyetlen gond, hogy nem ő festette, hanem őt ábrázolja. A Renoirhoz fűződő erős kötelékre tekintettel, és a legnagyobbaknak kijáró érdeklődéssel természetesen megnéztem a Szépművészeti Múzeumban látható nagy kiállítását. És otthon eszembe jutott, hogy van egy életrajzi könyvem róla, amit még nem olvastam. Megkerestem, elkezdtem olvasni. Szó esik benne Delacroix-ról, aki a romantika utolsó nagy festője volt. Renoir Delacroixnak Az Algíri nők című képét tartotta a világ legszebb festményének. Furcsa korszak volt, hiszen még létezett a romantika, jelen voltak a nagy realista festők, miközben amúgy az akadémikus elvek szerint alkotó festőké volt a Szalon falfelületeinek legnagyobb része, és már elindult az új korszak. Az újak nagyra tartották Delacroix-t, és a korábban indult, de velük egy korszakban még alkotó nagy festőket.
És ha már Renoir felhívta a figyelmemet Delacroix-ra, rákerestem, és megtudtam, hogy naplója magyarul is megjelent. Jó lenne megszerezni, elolvasni, de egyelőre be kell érjem ebből egy idézettel.
"A gazdag termés és a kövér legelők napsugaras tájain hiába kutatsz arany után. Az arany azoknak a szörnyű szikláknak a mélyén rejtőzik, amelyek elijesztik az utazót."
| |
| 5758. | [tulajdonos]: tea | 2024-01-06 12:15 | Olvasom Pálóczi Antal: Öregember a gáztűzhely előtt című költeményét.
Az idős Oravecz Imre lecsupaszított és megrendítő költészetére emlékeztet.
Egy ponton akadtam meg.
Ezt írja a szerző: "csészényi meleg zöld teával a kézben"
A "csészényi" egy mennyiségre utal. Ez a mennyiség lehet bármiben.
A konkrét esetben értelemszerűen egy csészében van, hiszen többnyire abból isszuk a teát. Tehát nem csészényi zöld teával a kezében áll a költő, hanem egy csésze zöld teával.
| |
| 5757. | [tulajdonos]: 17 szótag | 2024-01-06 11:46 | A semmi fészkét
tojások melegítik.
Emlékké születsz.
| |
| 5756. | [tulajdonos]: cserevers | 2024-01-05 18:23 | Lázamat borogatásra cserélem,
vizemet szomjúságra,
boromat mámorra,
térképemet a tájra,
győzelmet küzdelemre,
zászlómat szélre,
kalitkát fészekre,
hidat folyóra,
ösvényt léptekre,
fényt napvilágra,
verset költeményre,
köldökszöszt zsebpiszokra,
könyvtárat nyomdára,
hárfát szövőszékre,
ihletet türelemre,
imádságot hitre,
prelúdiumot fúgára,
szalonremit susztermattra,
kódexet ősnyomtatványra,
télikertet pálmaházra,
emberizinket homunculusra,
porcelánt fajanszra,
teraszt verandára,
serleget kupára,
kritikus tömeget felezőidőre,
szűnni nem akaró tapsot
egyperces néma felállásra. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
