789. B F: Rohadt élet
2012. 02. 05. 18:12
(89.223.188.*)


Ott állt mindent levetve
Megsérülve megsebezve
Aki idáig kísérte nincs mellette
Már nem hitt benne
Csak a rosszra emlékezik
Nem kapott engedélyt szeretni
Harmincmillióban ülő leköpte
A koldus viszont késével mellbe döfte
Ő anyjával volt míg az apja verte
Barátjával mikor mindenki kinevette
Szerelmével mikor elengedte
Csak a drog szerette
Egy jobb világba átsegítette.

788. B F: Kisbolygóeső
2012. 02. 02. 08:23
(94.44.255.*)


Az nem lehet sima ember legyek
Nekem mindenem különleges
A hajam a lélegzetem a jelem
Nagyképű akarok lenni
De minek, úgyis jobbak is vannak nálam.
Szebbek is erős sebek is szebben éneklők.
Akkor meg énekeljetek legyetek jobbak
Szebbek adjátok el magatok egymásnak
Én már nem akarok csapdába futva tévedni
Rajtam kiöl üresség van nekem
Csak én lakok itt, MINDENKI IDEGEN
Vaskaput kovácsoltam fából
Feri osztódásra képes
Meg kiszállni a testéből
Telepatikus jeleket küldve irányítani másokat
Néha meg nem tud semmit
Azt sem tudja meddig lesz az övé
Hová múlik a jövő
Kisbolygóeső

787. Gábor: Észrevétel
2012. 02. 01. 21:16
(188.142.242.*)


Úgy látom, nem csak a versek "rendetlenek", hanem a szerkesztői elvek is. 1-2 hónappal ezelőtt beküldött versekre még nincs reflexió, de néhány frissre már igen. Nem jó ez így.

786. Kőmüves Klára: dj
2012. 01. 28. 12:51
(79.172.221.*)


munkanélküli disco

Dolgom van, munkám nincs, a pénz szükséges
rossz dolog csupán. Hiányánál százszor jobban
fáj, ha szól a dal és azt üvöltöm; Gyerünk skacok!
Kezeket a magasba! Ma kinek van szüksége rám?

785. B F: Tehetetlen szenvedés
2012. 01. 26. 21:11
(89.223.142.*)



Egyszer én is összeroppanok
Fáradt is vagyok aludni szeretek jobban
Olyankor csend van
Aki nem tud élni
Még engedhetik aludni
Ha szerencsés mint én
Aztán felkelni a kávéval
Keringőzni aztán engedni
Beszivárogjon a világ amit tegnap otthagytam
Megoldatlan megoldásra várnak
Üldöznek tanácsot adnak kiabálnak
Csalás hogy nem lehet előröl kezdeni
Tudom hogy van mindenkinek baja
Soknak nagyobb mint nekem
De én akkor is most utálok élni
Tudom ez megváltozhat
Tudom ezt kell csak kikerülnöm amiben most vagyok
De ma most boldog vagyok hogy alhatok
Aztán feljön a nap és fizetni kell
Nincs miből látják hogy nem bírom kifizetni
Pénzt keresni meg van esély persze
Csak most nem tudok én
Teher vagyok a szeretteimnek
Sikereseknek én vagyok a diadal ív
A nőknek meg én vagyok
A szerencse hogy elhagytak
És megnyugvás hogy nem álltak velem szóba
Megfog változni tudom
Csak a magány azt mindig is utáltam én
Kivétel amikor szeretem
Még szenvedni sem tudok
Nem tudom mi van de nagyon be vagyok fordulva
Lehet mert annyira hiányzik egy kis szeretet vagy siker
Az is baj lehet hogy nehezen viselem a szégyent
Szégyenlem a szegénységet
Megőrülök a tehetetlenségtől
Engem szeret az Isten
Bár fel nem foghatom az -ő szeretetét
Meg nem érthetem
Megyek lefekszem magamra húzom a takarót
Ilyenkor nem jár behajtó
Kisiklott az életem
Bár vissza teszik a szerelvényt
De be fogják hajtani a díjat a lopott boldogságért
Szenvedni születtem én
Hamarabb keltett volna elhagynod
Legjobb lett volna ha sosem szeretsz
Aki húst eszik megérdemli a fájdalmat
Hiszen bele nyugodott és nem is tiltakozott
Mikor fájdalmat evett húst ,és talán ezek
A megkínzott állatok fájdalmai szálnak a világra
De lehet nem így van nem tudom

Keresek valami magyarázatot mét töténik ilyen tehetetlen szevedés

784. Papp Für János: Változás
2012. 01. 25. 12:18
(89.223.131.*)


Változás

Végül csak az ajtó nyitása-zárása marad meg
és az a csend amit vagy te vagy én hallok
tovább. Na és a többszöri visszafordulások a
küszöbön a hosszú töprengések hogy melyikünk
volt sokkal ostobább. A függönybe ragadt lendület
az ablakok mögött. Még ott állunk és várunk egy
kicsit de nem értjük miért. Hosszú éveket beszéltünk
át ezért a nagy semmiért.

783. Kőmüves Klára: Tizenhat évesen
2012. 01. 25. 11:31
(37.9.213.*)


(Erről a versemről azt írták; rendetlen... , én meg azt gondoltam: Helyes, hiszen akkor tökéletesen passzol a témához, Tizenhat évesen...) Köszönöm, ha szétszeditek! :)



Tizenhat évesen



Tizenhat évesen,
hazahozott, intettem kedvesen,
lábam fel párosan és szökkenés,
vidám: Ez az!
Ő meg visszatolatott és azt mondta,
sosem látott még ilyen bájosat!

Aztán tizennyolc,
családi gondok, érettségi íz,
a végén fáradtság,
egy barát spanyolba hív.

Húsz,
tanácstalan,
túl Anglián és Wales-i álmokon,
már mama házában lakom.

Huszonegy,
búcsú a háztól,
erdőben élek végre.

Huszonkettő,
lassan vége.

Huszonhárom
hozza áldott énemet,

huszonnégy
ringatja legszebbségemet.

Huszonhétig
semmi más, fiammal felfedezni járok.
Üzennek: Komoly vagy, túl komoly,
aztán

huszonkilenc,
magam változtatom.

Harmincig
meg sem állok,
szerelmet lopnának tőlem,
én inkább máshol koldulok,
aztán vissza minden,
már megint

tizenhat
vagyok.

782. B F: Légballos súj
2012. 01. 25. 11:06
(94.44.88.*)


Engedj hibáznom
Engedj határok közt rossznak lennem
Jó lehessek újra határtalan
Papírcsákó az élet
Had játsszak érted
Vagy magamért
Minek nekem bár mi? A tv-ben van minden
Büntess meg százötvenezres csekket akarok fizetni
Hatalmas név akarok lenni
Hogy ebbe kapaszkodva kiemeljek mindenkit a sárból
Bizonyossággal borogassam őket, meghallják a halhatatlanságot
Hogy megtisztulhassunk a humán erőforrás patakjában
És engedj csizmát készíteni a gyávaságomból
Megtaposhassam vele az általam generált bajokat a gyávaságom miatt
Szembe álok én a problémámmal a hétfejű sárkánnyal
A tarisznyámban a pogácsa a Magyarok Istene
Senki lettem újra kinevetik nevem
De én csak úgy megyek előre ahogy Öcsibácsi mutatta
Széles szűk csapott
Ugyan az belvárosban a projektoros Jakusi, vagy a Ferrari Monza
Mit peremkerületi kisboltban a doboz cigi, meg két kis feltépős vodka
Egyik sem kell, csak középen az a szép ház
De nem bírom tartani a kormányt az egyenes úton mert mindig alászedem
De most más lesz ,mondják a változatlanok és az elkerülni kívánt szakadékba
Bele esnek, na bumm úgyis kilyukad minden szappanbuborék.
És középen az a ház is egyszer összedől
Értem már mért kell lezuhanyozni a múltat a halál után
Sok nehézséget okozna megannyi bomlás emléke
Csak ami értékes visszük tovább ami nem kell
Kidobjuk nehogy súlyává válhasson légballonunknak
Nem is akarom hallani mit beszélsz, mar az is fontos
De annál jóval fontosabb mit teszel
Úgyhogy megvárom hogy meg tedd
Aztán mérlegellek nem tehetném
De letagadnám ha azt mondanám el nem ítéllek

781. Molnár Tibor: Esély-fekete/fehér
2012. 01. 24. 20:16
(31.46.123.*)


Esély-fekete/fehér

Tátongó lyuk, mint a Mariana-árok
míg Rád nap, mint nap reménykedve várok
hiányodtól elemészti lelkem a bú
fejemben,szívemben gyilkos háború

megtanulnék türelmesen várni és várni
de a szerelemmel nem tudok elbánni
szívem, mint ifjaké hevesen dobog
előttünk egy fakó mélabún elkocog

eszem és szívem egymással csatát vív
hitem és mobilom egy tündéri lányt hív
telefon kicseng vagy százszor is némán
feladom,majd hívom százegyszer,bénán

bámulom a felhőket, suhannak az égen
mint ernyőt a buszon, elveszítlek Téged
arcéled mosódik, a vonat suhan
testem hamarost szakadékba zuhan

nyújtsd kezed,egy ág felfoghat, mégis
élhetek érted, Veled, de rég is
szomjazom éltető szavadra,újra
látni, hallani Téged, hozzád bújva.

780. Molnár Tibor: vers
2012. 01. 24. 19:43
(31.46.123.*)


E.T.-idegen

E.T. szereti a Földet
Mégis idegenül zörget
Keres virágot, zöldet
Mégis idegenül csörtet

Talál gyönyörű rózsát
Megcsókolja az orcát
Mégis idegenül zörget
Keres virágot, zöldet

E.T. szereti a szépet
Nézi a messzeséget
Tudja, a mának élhet
Nem kerget álomképet

Néz bárányfelhőket
Megszereti őket
Melléjük száll, béget
Hajója nem kap léket

Odvas fába bújik
Idő -tik-tak, múlik
E.T. szereti a fákat
Kedvesével járhat

Fénylő erdőkben
Tarló-ért mezőkben
Arany búzatáblán
Buja márványtáblán

Kaszások közt járván
Kalászfejek árván
Sikongva hullnak
Kévébe borulnak

E.T. szereti Holdat
Hová kedvesével bújhat
Kacag a Hold, mosolyog
Búvik, felhő gomolyog

Felhőt lágyan elfújja
Kedvese arcát bújja
E.T. nem lesz idegen
Kedvesével színeken

Jár, mosolyog, énekel
Szívhúrján gitárt penget
Megszokja, éli a Földet
Talál virágot, rózsát…