DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38808 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Tóth János Janus: névnap árnyékokkal
Tóth János Janus: Költőtemető
Tóth János Janus: Kikeleti hangulat
Vasi Ferenc Zoltán: Egzálás
Vasi Ferenc Zoltán: Árny-örökség XI.
Vasi Ferenc Zoltán: Introvertált
Filip Tamás: Egy nap
Filip Tamás: Ne így
Filip Tamás: Másik ég alatt
Vadas Tibor: Túlélő sztori
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 7 órája
Szakállas Zsolt 8 órája
Szilágyi Erzsébet 8 órája
Serfőző Attila 1 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Tóth János Janus 4 napja
Farkas György 4 napja
Ocsovai Ferenc 4 napja
Filip Tamás 7 napja
Vadas Tibor 8 napja
Kiss-Teleki Rita 10 napja
Karaffa Gyula 13 napja
Valyon László 15 napja
Gyors & Gyilkos 18 napja
Francesco de Orellana 19 napja
Pálóczi Antal 21 napja
Cservinka Dávid 22 napja
Szilasi Katalin 24 napja
Vasi Ferenc Zoltán 27 napja
Bátai Tibor 29 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 2 órája
Ötvös Németh Edit naplója 9 órája
A vádlottak padján 16 órája
Baltazar 16 órája
az univerzum szélén 18 órája
Bátai Tibor 1 napja
nélküled 1 napja
Gyurcsi 1 napja
fiaiéi 2 napja
mix 5 napja
ELKÉPZELHETŐ 6 napja
Zúzmara 6 napja
Paricska. Életmű 19 napja
négysorosok 20 napja
DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? 20 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
nélküled bloggernek 6 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2024-07-27 01:27 Összes olvasás: 175025

Korábbi hozzászólások:  
1810. [tulajdonos]: nyár2024-07-25 18:18
ez a nyár úgy fog elmúlni, hogy el se kezdődött
várok. a csodára, vagy a halálos ítéletre, vagy valamire
a kettő között, nem feltétlen félúton.
egyre nehezebb tudnom azt, hogy mi van,
a gépezet, amitől a sorsom függ, diszfunkcionális.
üresedik a szeretet, ürül ki belőlem, mint a normalitás,
mert nem vagyok már pillanatnyilag sem halhatatlan.
nem tudom a választ arra a kérdésre, hogy hogy vagyok,
de határozottan taszít, ha a kérdező a kór tüneteit
fürkészi az arcomon babonás áhítattal.
óriási, pirosra sült körték a kertben, szeder a bokor alján,
az élet, amit valaha élni akartam, nincs tapodtat sem közelebb,
s most már azt is tudni vélem, esélyem se volt rá.
ameddig meg nem hal az ember, az az élet,
olvasom, akkor is, ha épp hosszan tartó, súlyos.
de nem szabadság. óriási, piroshasú körték mosolyognak,
madarak hajnalban, este. egy-egy pillanatra átsejlik,
mintha hályogon túl: hiszen nyár van.

1809. [tulajdonos]: v2024-07-15 19:30
Babits Mihály
CSAK POSTA VOLTÁL

Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak,
kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad
nehezét únja s rímét ismeri:
marad-e rajta valami magadból,
vagy csak az utcán cipődre ragadt por
amit emlékül továbbadsz neki?

Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát
melyet oly égve és merengve futsz át
naponta többször hogy már, azt hiszed,
minden ház lelked mély szineit itta
s lelked rongyait lengi mindenik fa
s a sarki szél is tégedet sziszeg,

kérdezd és olvasd amit rájuk irtál,
s vedd ki a szélből mit beléje sirtál
mint gramofonba mely megőrzené:
miről beszélnek? Régibb otthonodról
s a vad hegyekről, melyek alul egykor
közéjük jöttél, s amelyek felé

emléked visszanéz közűlük; ez vagy
te, ez az emlék! egy csöpp Fogaras vagy
Pest közepén, azt hordasz és vetitsz,
s ha árnyat festesz a város falára,
az csak a hűvös havasoknak árnya,
mely rádtapadt s amelyet közvetitsz.

Nem! hiszen ott is csak valaki voltál,
és a hegyekkel egy csak ott se voltál.
Mi voltál ott? keresd tovább magad!
Ott nyájas szőllőtőkéket cipeltél
s a barbár csúcsoknak nemet feleltél,
mert szülőfölded felelt általad.

Nagyapád háza s a szelid Dunántul:
de abban se lelheted igazánbul
magad lelkét, lázadó siheder!
Más voltál ott is! más táj, messzebb útak
voltak még amik rajtad áthuzódtak
s csak posta tudtál lenni és meder.

Életed gyenge szál amellyel szőnek
a tájak s mult dob hurkot a jövőnek:
amit hoztál, csak annyira tied
mint a por mit lábad a szőnyegen hagy.
Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy
magad is, kit a holtak lépte vet.

1808. [tulajdonos]: Terike2024-07-14 15:26
Ezt még akkor melegében le akartam jegyezni, most épp nem függ össze semmivel, csak kb az utolsó pillanat, h emlékszem még rá annyira, h le tudjam írni.

A munkahelyemen a teljesítményem láthatatlan. ezt írtam többször is. A vezetőség semmit nem tud, nem lát a munkám eredményeiből. A régi, toxikus iskolámban ez nem volt így, részint, mert kisebb tantestület voltunk, bárki bármit csinált, azt tudta kb mindenki, a diákoktól is akár, mert majdnem mindenki tanított majdnem mindenkit. Másrészt (nagyon utáltuk) előbb félévente, utóbb negyedévente beszámolókat kellett írni, ami tele volt idióta, irreleváns szempontokkal, de ha szövegesen beleírtam, h 14 főből 12 B2-es nyelvvizsga van a 12-es csoportomban, akkor azt az igazgató is elolvasta, s reagált rá. Harmadrészt látogatták az óráimat, a munkaközvez is, a diri, vagy a helyettese is.

A mostani egy nagy iskola, több, mint 600 gyerek, több, mint 60 nevelő. 6 évet töltöttem el itt úgy, h se az igazgató, se a helyettesei nem látogattak nálam még órát. Eddig a munkaközösségvezetőm sem, aki német szakos. A vezetőség elvárása az, h egymásnál látogassunk 1-1 órát, s most márciusban a munkaközvez volt úgy lyukas, h hozzám be tudjon jönni, hát őt kértem meg. Hátsó szándékom is volt vele. Mivel itt is írunk félévente beszámolót, de kizárólag a hülye szempontokra kell rövid választ adni, nincs szöveges kifejtési lehetőség, s azt a a mkvez összesíti és az igazgató kizárólag az ő összesítését olvassa el, az én eredetimet nem, beazonosítottam őt, mint az egyik kulcsszereplőt, akin a láthatlanságom múlik. Mert hiába írtam le most félévkor is az eredményeimet pluszban, kiszűrte és semmit nem talált fontosnak felfelé továbbítani belőle.

Gondoltam, ha látja, mit csinálok, esetleg együtt ebédelésnél mégis kicsúszik a száján. Mert ha viszont megemlítek bármi eredményt hangosan, akkor (non)verbális feddés a reakció, nem illik dicsekedni.

Az év végén megint szép eredményeim voltak, nemcsak nekem, de a többi angolosnak is: kolléganő csoportjából 12 fő ment neki 10. osztályban a C1-es nyelvvizsgának és 11-nek sikerült, nálam a 10-es 11-es előrehozott érettségizőim (13 fő) mind ötösre érettségiztek 90% fölötti átlageredménnyel. A beszámoló szempontjai között nincsenek nyelvvizsgák, az külön megy és kizárólag azt nézi, h a mindenkori 12. évfolyamon összesen hány nyelvvizsga van.

Érettségi eredményt és átlagokat viszont kell írni, de azt sem egyénenként, hanem össz, ezt a mkvez, Terike mondta, h majd kiírja a jegyzőkönyvekből. (Ez egyébként a beszámolónak csak töredéke, az oroszlánrészt a Presbitérium idióta kérdéseire adandó válaszok teszik ki, ebbe most itt inkább bele se megyek.)

Szóval Terike megcsinálta és átküldte nekünk is. Nézem a középszintű érettségi átlagokat és nem értem. 4, 26, meg 3, 76, vagy még rosszabb osztályonként. Aztán észreveszem, hogy vizsgázók száma: 8 fő, meg 5 fő. Ja, szóval csak az idei érettségizőket írta ki, akik az osztályokban tavaly, tavalyelőtt előrehozott vizsgát tettek, azokat nem. Hát, ez már torzít lefelé. Nem beszélve arról, hogy az idei előrehozottak az én ragyogó eredményeimmel sincsenek sehol. De még mindig nem értem. A 12.c-ben gyakorlatilag végig ültem minden angol feleletet, nem volt annyi gyenge, hogy 3, 76 legyen a vége.

Aztán leesik és nagyot koppan. Nincs külön angol és német, csak idegen nyelv van. És németből volt vagy 5 hármas felelet. Az, hogy nem bontotta szét nyelvenként nem azért van, mert ügyetlen, vagy buta, hanem, hogy ne derüljön ki, mennyivel jobban teljesítenek a gyerekek az egyik, mint a másik nyelvből. Illetve, h mennyire gyengék voltak németből.

És így más megvilágítást kap az eredményeim nem továbbítása is. Majd bolond lenne olyat, amit a németesek nem csinálnak. Mossuk össze. Ne derüljön ki.

Fel nem tételeztem róla ilyet. Csak lesek, h mennyire egyszerű ez.

1807. [tulajdonos]: v2024-07-03 17:01


belakni egy idegen várost
legyen az Gent vagy Róma
persze találkozni is
ezzel-azzal, hébe-hóba

1806. [tulajdonos]: (Vas)úton2024-07-02 09:15
"Eszembe jutottak az éjszakák, amelyeket az ország különböző állomásain töltöttem csavargásaim idején. Azok a boldog nomád idők. Az idegen harangjátékok megcsendültek a fülemben, s felharsantak bennem a sivító sípok, s a zsongó lárma bennem bolyongott. Esők és hóviharok. Harmadosztályú várótermek bűze, fülledtsége és elsőosztályú kupék villanyragyogása, plüsse és ápolt asszonyai félálomban. Az Alföld rohanó síkja, akácillata és búzaszaga s a Dunántúl kis falucskái. Álom a váróterem kemény asztalán. Vagy lent a padlón, egy kötet Dosztojevszkijre hajtott fejjel. A kalandozások, a vagon tetején eltöltött éjszakák s a nótázás a rohanó vonat ütemére kint a lépcsőn."

Kodolányi János, 1925

(151-152. oldal, Pünkösdi dáridó, Magvető, 1973)

1805. [tulajdonos]: Jókai, helykaraffagye: Jókai2024-06-25 17:27
Köszönöm a segítő szándékot, de a bejegyzésemet nem annyira a segítségkérés, mint inkább az afölötti csodálkozás szülte, hogy lepucolták a polcokról azt a 'klasszikus' irodalmat, amit én még mindig élőnek tartottam/tartok.

Egyébként 3 könyvtárnak is a tagja vagyok, és a munkahelyem városában lévő még polcain tűri a keresett a műveket, tehát el tudom olvasni őket. A Jókai összest viszont bármennyire is szeretném nem tudom megmenteni, mert így is 3 doboz befogadott könyv várja, hogy helyet találjak nekik.

Biztos, hogy a helyi könyvtárat is a helyhiány motiválja, bár úgy emlékszem, hogy 30 éve, mikor beiratkoztam még jóval több volt a polc és kevesebb a szabad tér. Most 2 nagy szaladgálós tér is van, hogy beszokjanak a gyerekek, illetve hogy legyen hely a rendezvényeknek.

Olvasói hozzászólások nélkül
1804. karaffagye: Jókai[tulajdonos]: Halál fiai2024-06-21 07:51
Egy majdnem (vagy teljesen) teljes Jókai sorozatot tudnék adni, ingyen, ugyanolyan kidobottak voltak szegények, mint amiről írsz... ha érdekel, krasznaigyula9@gmail.com

1803. [tulajdonos]: Halál fiai2024-06-20 18:26
Voltam könyvtárban. Vannak könyvek, amiket ár több éve kinéztem magamnak, de nem kerültek sorra, mert tanév közben túlnyomórészt angolul olvasok, hogy szinten tartsam magam (különösen ha, mint idén, C1-re készülő csoportom van). No, de közeleg a nyár, hogy magyarul olvassak, amit csak akarok.

Például nagyon szeretek nyáron 'klasszikus' magyar regényeket olvasni, ilyenekre támadt most kedvem pl, mint Babits: Halálfiai, Kodolányi: Julianus barát meg Jókaitól a Rab Ráby. Tudom, hogy megvannak, mert már régen nézegettem őket vágyakozva a polcon. Erre ma hiába megyek körbe, egyiknek sincs nyoma sem. Sőt. Se Kodolányi, se Babits nincs a regények között, egyedül Jókai van jelen 5 regényével (Mire megvénülünk, Egy magyar nábob, És mégis mozog a föld, Egy az Isten, Hétköznapok). Ezek bizony eltűntek. Csupa új kiadású könyv a polcokon.

Mivel ezzel párhuzamosan az ingyen elvihető könyvek polca viszont mind az előtérben, mind a főtéri buszmegállóban roskadozik a leselejtezett könyvtári könyvektől (főleg regény és irodalomtörténet!), az a rossz érzésem támad, hogy vágyott nyári olvasmányaim is így végezték. Azért lettek elérhetetlenek, mert úgy ítélték a könyvek (és tudomány, kulturális örökség) őrizői, hogy a városka (nem) olvasási szokásai alapján szükségtelenek. Újból átélhetem, hogy anomália vagyok.

A helyzet (egyelőre) azért ennél jobb. Mikor a Halálfiaira rákérdeztem, kis kutakodás után kiderítette az Ági, hogy külső raktáron van, s ma már értesített is, hogy jöhetek érte. Egy hónap, vetette még oda.


1802. [tulajdonos]: m2024-06-14 13:55
A leletem alapján úgy túnik, visszatért, ami egyszer már megpróbált megölni.

1801. [tulajdonos]: i.e.6.sz.2024-05-25 16:51
2600 évvel ezelőtt, valahol Hellászban

Ibükosz: Töredék a tavaszról

Fénylik a birs a tavaszban, a zúgó
gyors patakok gyökerét megitatják,
s ott, hol a nimfa-sereg szűz kertje van,
újra virágzik a felragyogó pomagránát,
s búvik az új levelek hűvösében a kis fürt,
jár-kel az új venyigékben a bor már:
bennem a vágynak nyugovása, sem évszaka nincsen, időtlen:
mint ahogyan lobogó villámokkal a thrák
északi szél söpör át a vidéken,
Küprisz is úgy tipor engem örökké,
néma közönnyel, olyan feketén, eszelősen,
egyre csak új szerelemre taszít gyermeki kortól
és ma is úr a szívemben.

(Radnóti Miklós fordítása)



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-07-26 23:08   Napló: Hetedíziglen
2024-07-26 16:56   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:56   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:55   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:48   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:47   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:41   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:40   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2024-07-26 16:38   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2024-07-26 16:35   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ