Idegen(?)
nevess bután
hajnali esőben nézd az eget
lassan súlyos ködbe hajolsz át
halottra nyírnak langyos szelek
s idiótán szöszölve várod
valamely testet
üresen a hold markában
áztok szálkás mohó estékbe siettek
majd
mint a gyenge tavasz unottan
széthullasz az utcán
a karodba öregedő egeket
öleled egyre
halkan porcogó telekre
gondolsz titokban
időnként megjelensz
kezedben sovány füzetek
sápadt vagy mint a hold
s durván elnagyolt
a selyembe gyűrt szemek
mögül a lusta ősz pörög le
az álmos zebra mögött egykedvűen
a tájba süllyedsz
onnan figyelsz: örökre
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.