A szegény költõ
A szokott helyén ül a Délibábban;
A ventilátor álmosan kergeti
A fáradt levegőt;
A plafonról is pereg le a vakolat,
Mint pikkely a csörgőkígyóról.
Áll a sör és a három féldeci
A spongyával lenyalt asztalon,
Nézi a fakult függönyön át a
Némán suhanó limuzinban
Kocsikázó finom hölgyeket.
-Tán vinni kéne valamit,
vár a kiadó, -a szoba árával
is tartozik.
„Menjen New-Yorkba;
Vagy költözzön Bécsbe
Élményt gyűjteni;
Ihletet a kocsmában
Nehéz meríteni!”
-Keressen Rómában kalandot,
vagy a görög tengerparton;
de a poéta szegény; se pénz
se kenyér,
A kocsmában is hitelből él;
Feldereng egy halvány remény,
meglesz a vers egy igazi költemény.
Meglesz a vers egy igazi költemény
Így szól; amore, amore
Mesél a hold, a gitár is
Lágyan zenél!
Budapest, 2006. december 15.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.