Miklya Zsolt : Vendégszõnyeg

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2830 szerző 37233 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Tálos Barbara: Szem
Nyári László: Csecsemő
Bártfai Attila Márk: Majomparádé
Kántor Zsolt: Gravírozás
Ötvös Németh Edit: átneveztelek
Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
Petz György: Arany appendix
FRISS FÓRUMOK

Szabó László 50 perce
Kiss Anna Mária 16 órája
Szilágyi Erzsébet 20 órája
Szécsényi Katalin Boglárka 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Szalay Károly 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Oláh Imre 3 napja
Király Ferenc 3 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Bara Anna 3 napja
Petz György 3 napja
Zsigmond Eszter 3 napja
Czékmány Sándor 4 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Tóth János Janus 4 napja
Tálos Barbara 4 napja
Radics Zina 4 napja
Bakkné Szentesi Csilla 5 napja
FRISS NAPLÓK

 EXTITXU-UXTITXE 9 perce
Anyu mesél 52 perce
az univerzum szélén 2 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 3 órája
az utolsó alma 13 órája
Hetedíziglen 16 órája
történések 19 órája
Pssz!Ich-ézis 21 órája
rákok tánca parti homokban 23 órája
Conquistadores 1 napja
Baltazar 1 napja
nélküled 1 napja
Gyurcsi 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
Hamu és hajnali szél (mesék) 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Miklya Zsolt
Vendégszõnyeg

A szöveg, látod szőnyeget terít,
papucs helyett mezítláb lépsz a rojtra,
s ha maradt, biztosan maradt még foltja,
kezed matat, utolsót igazít.

A vendég késik, tán hiába várod,
pakolnál össze, szemed csomagol,
de nem mozdulsz, még, talán, valahol,
aztán csak eldőlsz, ajtód be se zárod.

És vendég érkezik, szövegnyi vendég,
nem õket vártad, ám beengeded,
s míg felméred, hogy jut-e hely neked

a szőnyegen, vagy jobb, ha félreállsz,
s míg mezítláb vagy, új vendégre vársz,
nézd, szőnyeget terít egy régi emlék.

*

Egy önkéntelen mozdulat, tudom,
ahogy vigyázva tálalóba tette,
miközben tudta, ma is elkövette,
parányi folt a porcelánokon.

A csorba bögrét követeled újra,
a tenyérbe illõ kis kínait,
a teatúra párahalmait,
miközben ujjad süteményért nyúlna.

Megáll a kéz az üres tál fölött,
a mézescsók, tudod, rég elfogyott,
az utolsót, nem is tudom, ki hozta,

a kínai meg egyszer eltörött,
és hiába vettél egy tucatot,
a teapárát nincs ki szervírozza.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Holmi, 2003/12


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-07-11 12:39   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-07-11 12:37   Napló: Anyu mesél
2020-07-11 11:58   új fórumbejegyzés: Szabó László
2020-07-11 09:53   Napló: az univerzum szélén
2020-07-11 09:26   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2020-07-11 09:18   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2020-07-11 08:38       ÚJ bírálandokk-VERS: Petz György Károly Nézetek
2020-07-11 06:55       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella anya
2020-07-11 01:39   új fórumbejegyzés: Szabó László
2020-07-10 23:08   Napló: az utolsó alma