Ígérem, felkel
Ez a szobám, kicsi,
érzem, amint felmelegítjük.
A nadrágot, melltartót
tedd csak a székre,
idegen, akiben bízhatsz.
(Barát barátja, hazakísér.)
A zenekar, a középcsatár, Garfield
kitakart combodat nézik,
hallgatnak, mint a fal mögöttük,
mint e falak között minden, de minden.
Nyugi,
a kabátot a fogas,
a fogast a falban
a Szentlélek tartja.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Jelenkor, 2005/10
