Korán...
Korán őszült meg az apám
Nem volt tán negyven éves sem
Homlokára Isten keze
Barázdát rajzolt élesen
Gözölgő vasalók tüzét
Dalával tartotta ébren
Tűzkarikákat fújtatott
Az égre vastüdejével
S csak varrt,varrt,térdére hajolt
Elátkozott éjjeleken
Néha felállt,nyújtózott csak
Hogy nekem óriás legyen
Daliát szült a gyürt szövetből
Kréta,olló így alkotott
Formátadó keze alatt
Emberszabású alakot
Kereste hol a tű foka
Mikor már csak újjával látott
Neki "rongy"élet,meg "fércmű"
Jelentette a világot
Csak az fáj ma is, nélküle
Aludtam el sok éjszakán
S hogy vékonyodtak évei
Kötélnyi lett a cérnaszáll
S úgy fűzött engen magához
Minden öltésével szótlan
Mint árván csüngő karjait
Férccel újjatlan zakónak
S úgy hagyott el,mikor elment
Ne fájjon,ha nem láthatom
Érzem mint rég ,fölém hajol
S hagyja,hogy tovább álmodom
2000 05 15
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
