Bitter T. Ákos : Városi magány (Csurgó Attila barátomnak)


 
2841 szerző 39152 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
FRISS FÓRUMOK

Tamási József 25 perce
Tóth János Janus 7 órája
Kiss-Teleki Rita 7 órája
Szakállas Zsolt 7 órája
Ötvös Németh Edit 8 órája
Tímea Lantos 9 órája
DOKK_FAQ 9 órája
Tóth Gabriella 15 órája
Bara Anna 21 órája
Nagyító 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Kosztolányi Mária 1 napja
Ocsovai Ferenc 1 napja
Bátai Tibor 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Vadas Tibor 3 napja
Vasi Ferenc Zoltán 3 napja
Duma György 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 6 órája
Janus naplója 6 órája
Hetedíziglen 8 órája
Ötvös Németh Edit naplója 9 órája
különc 13 órája
Baltazar 18 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 18 órája
útinapló 19 órája
az univerzum szélén 20 órája
Sin 21 órája
Conquistadores 1 napja
nélküled 2 napja
Cortázar macskái 3 napja
Dokk-verspályázat 3 napja
Gyurcsi 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bitter T. Ákos
Városi magány (Csurgó Attila barátomnak)

                          


                  Az ablaknál ülök csendben egyedül,
                  kint veri az utcát az őszi eső,
                  s itt benn megbénít a városi magány.
                  A perceket számolom, múlnak nyomtalan,
                  hasztalan igyekszik az örömök képe,
                  megkopott emlékek széthullnak fejemben,
                  súlyos terhével az üresség rámszakad.
                  És egy újabb perc megint itthagyott.
                  Percre perc és nyomasztó gondolat:
                  amint a percek követik egymást,
                  messzibb a múlt, távozik a jelen,
                  amilyen messziről közelít a jövő,
                  az elmúlás perce annyival közelebb.
                  Időt tékozlok, pedig oly kevés,
                  s egy perc ismét rabja lett a múltnak.
                  Az ablaknál ülök csendben egyedül,
                  kint veri az utcát az őszi eső,
                  s itt benn a lelkemben: városi magány.

                  - Tudod, Barátom, az idő néha így,
                  de bennünk és velünk együtt múlik el.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Vigasz nélkül (Budapest, 1998)
Kiadó: Uranusz


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-10 05:39   Új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-07-09 23:38   Napló: Bátai Tibor
2025-07-09 23:11   Napló: Janus naplója
2025-07-09 22:59   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-09 22:44   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2025-07-09 22:33   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-07-09 21:52   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-09 21:22   Napló: Hetedíziglen
2025-07-09 21:02   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-09 21:02   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos