Hol volt…
Nem volt nővel, mióta…
Most is csak toporog, félősen.
Beérné egy sivár, egyéjszakás
kurvával is, de nincs az a lotyó,
aki ingyér, a zsebe meg a szívénél
is üresebb. Próbálkozott többször,
de a nyers iszony, ami kiül a
legszakadtabb ribanc arcára is,
keserű tapasztalat. A lábán ázott
papucs, ennyi maradt a tűz után.
Keserűen legyint hát, nézi magát
egy pocsolyában, s becsukódó
szemei előtt, a hamis fénytörésben,
elúszik egy ház, egy asszony, egy élet.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2024-10-25 10:53:49
Utolsó módosítás ideje: 2024-10-25 10:53:49
