a Perseus körébe érnek
hatvan felé a férfiak
hát hullanak
fogynak akár a gladiátorok
fenséges augusztusunk sosem
kegyelmez meg a veszteseknek
hüvelykje mindig lefelé mutat
kicserélik az órák elemét is
dobol dobol a dobolós majom
ott állok én is az ég peremén
talpam alatt a valóság omol
s egy nyárutón bár földre hull
de csillag volt a por
