Magyarázkodás Babitsnak
Ár-apályból kéne kiindulni,
közel a Hold, távolodik újra;
egészében nem történik semmi,
mégis az ágat a dér lehúzza.
Tél van bent, a külső nyár se bántja,
mosolyog az ember, bárki lássa,
koponyáján a mosoly meglátszik,
akár bőrbe, akár földbe látszik.
Játszik itt az élet a halállal,
szerelem a belegondolással,
Egy vallásnak kétfelőli része,
pap se kell, feszület, bor, kenyér se,
megmérődik minden percben maga,
most gyerek, majd vénember vagy anya;
körülnéz, a múltat megcsodálja,
úgy él, ami jön: csakis azt vágyja.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-01-03 23:32:40
Utolsó módosítás ideje: 2020-01-03 23:32:40
