Megkésett episztola A. E.-nek
még késik kései virgonc kuvaszunk
ugarista dacos Ady Bandikám
kőtáblába rója tízszer tíz hibám
Párizs Bakony közt vidáman utazunk
gyújtson rá Mester lássunk kékes füstöt
fésülje hátra megritkult haját
meséljen hát én szavain csüngök
csak felejtse egy időre vérbaját
hogy s mint vannak Bertával ketten
öleli-e magát mint hajdan Léda
megterem-e még a költészet Pesten
vagy Mester maga is kiég néha
és ha dicsérik már meg se szeppen
egy rideg emlékmű Érmindszenten
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Élet és Irodalom 48. évf. 40. szám,
