latens hő

őszül a haja. alkonyul. parazsát szítja.
hamvad már. szárnyain nincs toll, sem pihe.
csontjain fagy szele táncot jár. fólia-bőre
takaró. arcán a mosoly délibáb. szája, ha
nyílik zavaró. érte az éjszaka nem zihál.
tudja a tegnapi siheder felnőtt és a nyegle nyár
holnapra ősz lesz s lepereg lombtakarója,
a feslett máz. kérked' a múlttal, 'mi megmaradt:
évtizedekből csak kártyavár. elsuhan előtte,
s perc alatt összezúzza a valóság.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-07-15 16:31:09
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-16 19:47:33