Egy nő feketében - születésnapra halál

Azért hoztál világra anyám,
hogy legyen ki eltemessen?
Azon a napon, mikor életemnek
örültél, mert megszültél.
Furcsa időzavar.

Mit hagytál rám anyám?
Engedelmességet, hitet másban,
embert keresni önmagamban,
hinni tanítottál ebben a
nyomorult világban.

Emlékszem, nevettél naiv
reményeimen, a férfiakon,
kik csak a vetkőzést várták,
öltöztetni már nem volt sem
tehetség, sem akarat.

Egyszer utánatok indulok,
majd jókat pletykálunk az élőkről,
aztán - ha nem bánt - apához
simulok - és egy walczer dallamára
táncolunk az égben.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-07-08 09:02:44
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-08 09:02:44