Plankton

LAKMUSZ

A döbbenetek olykor szösszenetek.
Nagy szövegek születnek nyomás alatt.
Melyiket ne akarjam? A kínokról nincs adat.
Amikor kényes témához nyúl, végigreped.

Bár tágul a trauma, mint fogalmi alap.
Előbújik a rejtett, ami fáj.
Elvarratlan szálak között új észlelet.
Szövi a képmutatás nimbuszát.

Isten országa nem beszédben, erőben áll.
A publikálás a szellem túlcsordulása?
Mit szól ehhez a legfelsőbb tekintet.
Nagyító alatt tartja hitünket?

Vagy a titkot az én földjéből kiássa.

Nincs időből kirekesztett textus.
Margón kívül szerettél volna élni. Nem tudsz.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-06-16 17:15:21
Utolsó módosítás ideje: 2019-06-16 17:15:21