albérlet
Ha én réges-régi ház, dohos albérlet lennék,
benne te nádkarcsú, magányos öregasszony,
vajon mennyi titkod kerülhetne még elém?
Kiderülhetne-e több annál, amit most tudok?
Árulkodóbbak lennének-e a ráncok, a rigolyák,
különös szemérmed erősítené-e érzékeimet?
Ahogyan hosszú, ezüstös hajadat kifésülöd
meztelenül, a szobaablakok tükrei előtt.
Vagy ahogyan éjfél után teát készítesz, kést veszel:
lenne-e új a napi vajaskenyér rutinja mögött?
Egyáltalán, gondolnék-e akkor is a testedre,
vagy csak hű konyhaként, szerető szobaként,
sötét pinceként leselkedném ki belőled titkaimat?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-10-25 20:25:01
Utolsó módosítás ideje: 2018-10-26 19:39:28