Czékmány Sándor : 81 sor

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37951 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Ketykó István
  Krisztusi harminc csak hetvenkét évem. Szonettkoszorú
Új maradandokkok

Bara Anna: időtlenül avagy “ahogy a napok rövidülnek”
Kiss-Teleki Rita: vége se
Kosztolányi Mária: minden nyár után
Bara Anna: Égbe szakadt gyökereim hangján
Kosztolányi Mária: angyalok Burgoszban
Bátai Tibor: konfesszió
Tóth János Janus: felhőláb lábnyomán
Tóth János Janus: Tisza-szép
Vezsenyi Ildikó: anyu versek
Farkas György: Gyertyák
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 8 órája
Kosztolányi Mária 9 órája
Nagyító 16 órája
DOKK_FAQ 16 órája
Szilvási István 16 órája
Tóth János Janus 18 órája
Magyar Éva 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Tamási József 1 napja
Csapó Angéla 2 napja
Kocsis Nóra 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Bara Anna 3 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Szilágyi Erzsébet 3 napja
Czékmány Sándor 4 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
Kiss-Teleki Rita 5 napja
Nagy Zsuzsanna 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 7 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 8 órája
Baltazar 14 órája
történések 15 órája
Imago 18 órája
hozzá lehet szólni 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
PIMP 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
Sin 1 napja
mix 1 napja
Etzel Mark Bartfelder 2 napja
Játék backstage 2 napja
- haikukutyin - 3 napja
nélküled 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Czékmány Sándor
81 sor



            "naplómentés"

1
már régesrég nem játszod a szereped, pedig még mindig
ugyanazt az álarcot viseled, változatlan vagy, csak az ár-
nyékod lett kisebb, sokkal kisebb, az idő annyira el-
koptatta, hogy ha szeretnéd sem tudnád maholnap meg-
különböztetni magadtól, járóképtelen lett, akárcsak a
gondolataid, benne elképzeléseid a világról, ahol rönk-
ként úsztatod magad a sarkáig, és ha visszafordulsz
már nemigen látsz a nyomodban senkit

2
persze ez a te hibád is lehet, soha nem próbáltad meg for-
mába faragni magad, gyenge voltál beismerni az igazad
mások hazugságaival szemben, határt kerestél folyton, és
mindig magadba ütköztél, ez is egy olyan gondolat, amin
megint csak leállsz percekig töprengeni, hogy van-e képe
értelme a szónak vagy megint csak üres provokáció, ahogy
a tekintetek is folyton elfordulnak, mikor színpadra lépsz
holott nem szerepet játszol, egyszerűen csak megpróbálod
önmagad szerepként elviselni

3
nem mondhatni, hogy hagyomány lettél, másolat vagy, egy
saját arcról készült szánalmas másolata a magadénak, és
még csak nem is sejted, hogy az eredetit, hol, milyen körül-
mények között hagytad magára, elképzelésed ugyan van
de a bizonyíték már rég nincs birtokodban, pontosabban
másokra hagytad, hogy játszanak el téged, és  szomorúan
tapasztalod, hogy ezek a mások is te voltál, és ideg-
enként keresik az átjárót önmagukhoz, és még csak nem
is sejtik, hogy soha nem voltak, csak vannak

4
előfordul, hogy valaki emléke eszedbe jut, aztán szét-
hullik, porvihar lesz belőle, amiben árnyként kavarogsz
vagy vánszorogsz benne, mint amikor kivertek, és
csendben, a legutolsó pillanatig vissza-visszanézegetve
méregetted az egyre tömörebb távolságot, tanulmányozod
közben a csend titkát, ami szintén te, de idegen a belőle
kiszivárgó sötét, mintha por lenne az is, napon átütő
rozsdafolt, valamit folyton kérdezni akarsz tőle, mert
biztosra veszed, hogy volt közöd hozzá, de már nem tudod

5
mikor
létezésed megpróbálod rögzíteni, elhalványodik a köréd
kapart árok, ugyanúgy mégy el, ahogy megérkeztél
november lesz akkor is, tökéletes pontossággal mellőzve
a felesleges évszakokat, jelentősége csak a hullámzó
sorokba zárt vesszőknek lesz, amik talán az árnyékaid is
voltak, egybezárva és elválasztva a fény hamis kész-
tetéseitől, néha-néha felriasztott álmaid között próbáltál
szövetségest találni magad ellen, aztán felhagytál ezzel is

6
hogy a végén újra a helyére kerüljön minden abból a sok
hiábavalóságból, amiket egyszer magadba terveztél, falak
lettek mind, átjáró és kapaszkodó nélküli gyűrődésként
állítva, hogy akkor mégiscsak én, mert kicsit magam is
benne felejtve, mintha a szomszéd utcából tartanék haza-
felé, de elfelejtettem, hogy merre kell befordulnom
és kedvem sem, hogy eldöntsem, érdemes lenne-e még bár-
merre is, lehet-e ennél mélyebbre, ahol már töltésként
viselkedik a fal, védelmet nyújt, de sejtelmed sincs, mitől

7
útközben persze rájössz, hogy már rég maga alá temetett
sőt, te maga vagy a fal, ahogy az utazásod is, szótlanná
vált együttlét mélységgel és magassággal, elhagyott szavak
amiknek már nincs, de talán soha nem is volt értelmük, de
néztél velük, világokat láttál bennük, vendégként és be-
fogadóként egyaránt, túlfokozott bizalommal néztél át
másokon, ettől néha azt hitted, szabad vagy, pedig csak
folyamatosan visszatértél oda, ahonnan elindulni is kép-
telen voltál

8
ki kellene menni néha a parti sétányra, szilárd talajt
fogni a talpam alá, elfelejteni ezt a bukdácsoló együtt-
létet a hullámveréssel, ahol talán a szél sem, csak az üres
hányatott bizalom, kevés kék a horizont ívében, és máris
himbálod magad előre-hátra, és újra, és újra felméred
mintha számítana is valamit a mérlegen, hogy mennyit
mocorogtál rajta, néha érintetlenséget érzel, és
magashegyi havak sivárságával töltöd fel a horhosok
repedések, sziklaélek  kiáltványait

9
aztán lefújod őket, mintha ott sem lettél volna, túl közel
voltak a széphez, de ettől a tekinteted csak homályosabb
lett, túl messzire kerültél az igazságodtól, de az is lehet
hogy túl közel, a saját nézőpontod itt már nem számít, a-
hogy mások nézőpontja is csak, mint bolygók az igazság
körül, de lényegében nem tud vele mit kezdeni, álarccá
gyűri hát a megérzést, valami tévedhetetlennek hitt eszme
kötőanyagába áldozva fel a maga hitét, hogy időt állóvá
tegye a falat, ami talán nem is kellene, hogy ott legyen






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-07-06 14:41:26
Utolsó módosítás ideje: 2018-07-06 14:42:25


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-12-02 00:26   Napló: Gyurcsi
2021-12-01 23:30   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2021-12-01 23:07   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2021-12-01 22:19   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2021-12-01 22:15   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2021-12-01 22:14   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2021-12-01 17:39   Napló: Baltazar
2021-12-01 17:02   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2021-12-01 17:02   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2021-12-01 16:45   Napló: történések