Mórotz Krisztina : portré apámról

 
2776 szerző 35292 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Imreh András
  Könnyû huzatban
Új maradandokkok

Bátai Tibor: kézenfekvő zárlat [2.0]
M. Karácsonyi Bea: Csontfény 2.
Szakállas Zsolt: DERENGÉS
Kosztolányi Mária: nem az üstökös... ( Jelenések könyve )
Vajdics Anikó: Vendégszöveg
Petz György: A krajcárosról
Oláh Imre: Fény
Czékmány Sándor: 81 sor
Hepp Béla: Lakat-lan
Szikora Erzsébet: Hatóidő
FRISS FÓRUMOK

Paál Marcell 29 mp
Mórotz Krisztina 5 perce
Szikora Erzsébet 1 órája
Kiss Anna Mária 2 órája
Bakkné Szentesi Csilla 2 órája
Varga Alex Dominik 2 órája
Zsuzsanna Grande 2 órája
Czékmány Sándor 2 órája
Szakállas Zsolt 3 órája
Dvihally Károlyné 13 órája
Karaffa Gyula 13 órája
Tamási József 13 órája
Gajdács Gabriella 14 órája
Frady Endre 15 órája
Nagyító 21 órája
Bakos Fanni 23 órája
Bara Anna 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
Duma György 1 napja
M. Karácsonyi Bea 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 10 perce
Zúzmara 14 perce
weinberger 50 perce
Szerdánként, kávé helyett 1 órája
nélküled 2 órája
az utolsó alma 2 órája
Bátai Tibor 2 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 órája
Conquistadores 3 órája
Gedichte 12 órája
mix 12 órája
fény 13 órája
Seholsincs 15 órája
Hamu és hajnali szél (mesék) 16 órája
nemoda 18 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mórotz Krisztina
portré apámról

apám dióleveleket éget,
a nap fényét betakarja füsttel,
villával húzza össze a leveleket,
tenyerén megül a dió barnája,
körme alatt föld,
diót rágcsál, két dióval tör fel egyet,
dió pattog, lusta vagy, nem
szedted össze a maradékot, dohog,
apám a  természet, és a föld,
tudod, az a jó kérges, agyagos föld,
amiben kapálás közben gyakran ütközött kavicsba,
de tartotta a vizet, a naptól ugyan cserepes,
nevetünk, meséli az öreg diófát,
ki kell vágni, elszívta  életét a borostyán,
de nincs kulcsom a fa lelkéhez,
elhanyagoltam, rászáradt a burok,
öregasszony könny lett, feketére aszott,
elkomorodok,
meghatódom apám káromkodásain,
amivel a pattogó szikrákat kíséri,
ahogy fájós derekát egyengeti,
pár szál haja szemére lóg,
nehezen égnek a nyirkos levelek,
és mi bekormoljuk az eget,
apám távolodik, arca dióködökbe vész,
ráeszmélek, egyedül maradok...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-10-11 14:33:23
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-13 08:26:14


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-07-18 12:25 Vajdics Anikó
2018-07-17 09:48 Bakkné Szentesi Csilla
2018-07-14 09:06 Vezsenyi Ildikó
2018-07-09 15:39 Vajdics Amikó
2018-06-08 17:41 Metz Olga Sára
2018-05-29 16:37 Francesco de Orellana
2018-05-26 21:06 Szokolay Z.
2018-05-14 11:04 Pataki Lili
2018-05-03 14:16 P. SZ.
2018-04-28 01:12 Iványi Mónika
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-07-20 12:37   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2018-07-20 12:30   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2018-07-20 12:27   Napló: Zúzmara
2018-07-20 12:25   Napló: weinberger
2018-07-20 12:06   Napló: Baltazar
2018-07-20 11:55   Napló: Baltazar
2018-07-20 11:50   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2018-07-20 11:49   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2018-07-20 11:49   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2018-07-20 11:45   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina