Mórotz Krisztina : portré apámról

 
2714 szerző 34141 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Loschitz Ferenc
  A hajnal vendége
Új maradandokkok

Gerle Kiss Éva: Aznap (jav.)
Komor Zoltán: A varrógéprodeó
Takács Éva: Lobogj
Tóth Gabriella: A megismételhetetlen (jav.)
Csapó Angéla: Küllők
Petz György: HÜLYE MINDEN TÖRTÉNÉSZ
Mórotz Krisztina: portré apámról
Duma György: Ajándék órák
Pinnyey Szilárd Samu: Én-Te töredékek
Konta Ildikó: akár
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 11 perce
Maróti Tímea 3 órája
Láncz Eszter 3 órája
M. Kiss Gábor 9 órája
Zsuzsanna Grande 10 órája
Vajdics Anikó 10 órája
Biró Erika 15 órája
Pálóczi Antal 16 órája
Németh M. Károly 17 órája
Bájer Máté 21 órája
Bakkné Szentesi Csilla 23 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Bozó Éva 1 napja
Tóth Csilla 1 napja
Nagyító 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Szigeti György 1 napja
Konta Ildikó 1 napja
Horváth István Pétet 1 napja
Tiszai P Imre 1 napja
FRISS NAPLÓK

 mix 2 perce
Kicsi Ólomkatona 17 perce
Oswald Chesterfield Cobblepot 29 perce
OLvasatlanul 3 órája
Szerdánként, kávé helyett 3 órája
A Dokk-estről 9 órája
Bátai Tibor 11 órája
Szuszogó szavak 12 órája
nélküled 14 órája
PIMP 17 órája
csapongó ... 18 órája
akvamarin 19 órája
szövegölő 20 órája
Baltazar 21 órája
Felvil.levelek (feladó:random) 22 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Mórotz Krisztina
portré apámról

apám dióleveleket éget,
a nap fényét betakarja füsttel,
villával húzza össze a leveleket,
tenyerén megül a dió barnája,
körme alatt föld,
diót rágcsál, két dióval tör fel egyet,
dió pattog, lusta vagy, nem
szedted össze a maradékot, dohog,
apám a  természet, és a föld,
tudod, az a jó kérges, agyagos föld,
amiben kapálás közben gyakran ütközött kavicsba,
de tartotta a vizet, a naptól ugyan cserepes,
nevetünk, meséli az öreg diófát,
ki kell vágni, elszívta  életét a borostyán,
de nincs kulcsom a fa lelkéhez,
elhanyagoltam, rászáradt a burok,
öregasszony könny lett, feketére aszott,
elkomorodok,
meghatódom apám káromkodásain,
amivel a pattogó szikrákat kíséri,
ahogy fájós derekát egyengeti,
pár szál haja szemére lóg,
nehezen égnek a nyirkos levelek,
és mi bekormoljuk az eget,
apám távolodik, arca dióködökbe vész,
ráeszmélek, egyedül maradok...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-10-11 14:33:23
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-13 08:26:14


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-11-17 02:28 F. Orsolya
2017-11-02 17:58 Vezsenyi Ildikó
2017-10-29 11:27 szekszelvesztő
2017-10-22 10:13 ekszszerkesztő
2017-10-17 21:14 furim
2017-09-26 06:03 Kármin Lili
2017-09-20 19:19 Gyurcsi
2017-09-19 08:36 Tiszai P Imre
2017-09-14 16:09 Berta Gabriella
2017-09-01 12:16 Barna Ágota
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-11-18 10:53   Napló: mix
2017-11-18 10:48   Napló: mix
2017-11-18 10:44   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-11-18 10:37   Napló: Kicsi Ólomkatona
2017-11-18 10:28   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-11-18 10:26   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-11-18 09:32   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-11-18 09:15   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-11-18 09:14   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-11-18 09:12   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos