GYÖNYÖRŰ VAGY
szemedben fekete madár átka
hiába is rakott fészket
és törte félbe a sors
két gyermekedből az egyiket
behunyt szemmel is látlak
hozzám futsz
zöld leveleidről mézédes virágok nyílnak
karjaidon elfáradt kövek pihennek
arcomra gurul nevetésed
minden kavicsot összeszedek
egymásba illesztek
mosolyodból égig érő várat építek
melynek nem árthat az idő sem igézet
tekintetedben a millió barna árnyalatának szerelme
gyermeklétem ízeit szádról csipegetem le
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-09-08 12:32:53
Utolsó módosítás ideje: 2016-09-08 12:32:53
