Bakkné Szentesi Csilla : Egyedül

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36885 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Vörös István
  Kilátás a nyárból
Új maradandokkok

Tamási József: vizes ruha
Bártfai Attila Márk: Szűz aszcendens
Szakállas Zsolt: KÖLDÖKZSINÓRSATÖBBI
Vajdics Anikó: Gyanúsan nélkülözhetetlen
Albert Zsolt: Az ember aki utcának öltözött
Petz György: Nagy levegőt!
Vezsenyi Ildikó: álom, abúzus, leporellóval
Bánfai Zsolt: Teleszubjektívvel III.
Busznyák Imre: utcaszerpentin
Kiss Anna Mária: nyereségvágyból elkövetett alvás
FRISS FÓRUMOK

Petz György 18 perce
Busznyák Imre 30 perce
Szilasi Katalin 50 perce
Szakállas Zsolt 53 perce
DOKK_FAQ 1 órája
Nagyító 13 órája
Gyors & Gyilkos 14 órája
Szilágyi Erzsébet 14 órája
Bánfai Zsolt 14 órája
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Tamási József 1 napja
Wesztl Miklós 2 napja
Kosztolányi Mária 2 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
Bara Anna 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Franczen Bea 3 napja
Oláh Imre 3 napja
Bártfai Attila Márk 4 napja
Valyon László 4 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
Zúzmara 2 órája
Baltazar 3 órája
történések 3 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 3 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 14 órája
mix 15 órája
Qui? 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
nélküled 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
Vendég 1 napja
Etzel Mark Bartfelder 1 napja
az utolsó alma 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bakkné Szentesi Csilla
Egyedül

Az ember egyszer csak magára marad,
ahogy elindult, amikor elszakadt.
Az út végére is ugyanúgy ér.
Elpattan valami. Talán egy ér.
Az idő és tér ott elveszett.
Már nem kergeti a felleget.
Az avar lehet oly hangtalan,
ha hűvös ősszel betakar,
s ahogy alatta bomlik az élet
nyűtt sejtekből ismét ébred.
Kibújik bimbó, sziklevél,
féreg, rovar. Szárny rebben
és nem jut eszébe egynek sem,
ha földre született röppenjen.
Ha röpül, nem vágyik más eget,
nem tágítaná ki a teret.
Vannak. Amíg még lehet.
Együtt vagy külön, nem érdekes.
Csak az ember olyan különc,
haladni szeret külön-külön.
Bűnösen is és bűntelen
egyre feljebb, ha kell, ha nem.
Ha Isten egétől szédül már,
hittel, hitetlen mindig vár.
Valami mást. Rendhagyót.
Kapaszkodót vagy biztatót.
De hiába minden intelem,
véget ér, ami nem végtelen.
Apró kis férgek foglyaként
elenyész, amit még remélt.
Egekbe száll és felejti,
hiába kutatta ezernyi
tudatban is tudattalan,
miért van az, hogy egyszer csak
az ember úgyis maga marad.
Ahogy elindult, ugyanúgy ér
az út végére. Oda egyedül lép.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-01 11:40:10
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-01 11:40:10


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-12-19 11:10 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-01-23 00:30   új fórumbejegyzés: Petz György
2020-01-23 00:18   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2020-01-22 23:58   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2020-01-22 23:55   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2020-01-22 23:03   Napló: Hetedíziglen
2020-01-22 23:03   Napló: Hetedíziglen
2020-01-22 23:03   Napló: Hetedíziglen
2020-01-22 23:03   Napló: Hetedíziglen
2020-01-22 23:03   Napló: Hetedíziglen
2020-01-22 23:03   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ