Bakkné Szentesi Csilla : Egyedül

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37367 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Petz György Károly: Nézetek
Petz György: Szövegrom
Konta Ildikó: önarckép
Vajdics Anikó: A hit végjátékai (első)
Albert Zsolt: Eledeldal
Tóth János Janus: sár
Tálos Barbara: Berlin
Tóth Gabriella: Elszórt morzsák
Ötvös Németh Edit: Komor délután
Valyon László: Lótuszevők
FRISS FÓRUMOK

Tesch Gábor Ferenc 18 órája
Pálóczi Antal 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Konta Ildikó 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Cservinka Dávid 1 napja
Nagyító 2 napja
Karaffa Gyula 2 napja
Tóth Gabriella 4 napja
Oláh Imre 4 napja
DOKK_FAQ 6 napja
Vajdics Anikó 8 napja
Wesztl Miklós 9 napja
Gyors & Gyilkos 9 napja
Szokolay Zoltán 10 napja
Albert Zsolt 10 napja
Tóth János Janus 10 napja
Kosztolányi Mária 10 napja
Szilágyi Erzsébet 11 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 1 órája
Minimal Planet 10 órája
Ötvös Németh Edit naplója 11 órája
Zúzmara 12 órája
Etzel Mark Bartfelder 13 órája
mix 18 órája
Gyurcsi 21 órája
nélküled 22 órája
A VERS LEGYEN VELETEK 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Pssz!Ich-ézis 2 napja
az utolsó alma 2 napja
törmelék 2 napja
történések 3 napja
Szokolay Zoltán verses füzete 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bakkné Szentesi Csilla
Egyedül

Az ember egyszer csak magára marad,
ahogy elindult, amikor elszakadt.
Az út végére is ugyanúgy ér.
Elpattan valami. Talán egy ér.
Az idő és tér ott elveszett.
Már nem kergeti a felleget.
Az avar lehet oly hangtalan,
ha hűvös ősszel betakar,
s ahogy alatta bomlik az élet
nyűtt sejtekből ismét ébred.
Kibújik bimbó, sziklevél,
féreg, rovar. Szárny rebben
és nem jut eszébe egynek sem,
ha földre született röppenjen.
Ha röpül, nem vágyik más eget,
nem tágítaná ki a teret.
Vannak. Amíg még lehet.
Együtt vagy külön, nem érdekes.
Csak az ember olyan különc,
haladni szeret külön-külön.
Bűnösen is és bűntelen
egyre feljebb, ha kell, ha nem.
Ha Isten egétől szédül már,
hittel, hitetlen mindig vár.
Valami mást. Rendhagyót.
Kapaszkodót vagy biztatót.
De hiába minden intelem,
véget ér, ami nem végtelen.
Apró kis férgek foglyaként
elenyész, amit még remélt.
Egekbe száll és felejti,
hiába kutatta ezernyi
tudatban is tudattalan,
miért van az, hogy egyszer csak
az ember úgyis maga marad.
Ahogy elindult, ugyanúgy ér
az út végére. Oda egyedül lép.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-01 11:40:10
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-01 11:40:10


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-09-25 22:55 furim
2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-10-28 09:11       ÚJ bírálandokk-VERS: Seres Sándor talán ha
2020-10-28 08:14   Napló: Hetedíziglen
2020-10-28 08:14   Napló: Hetedíziglen
2020-10-27 23:42   Napló: Minimal Planet
2020-10-27 22:08   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2020-10-27 21:57   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2020-10-27 21:39   Napló: Zúzmara
2020-10-27 20:45   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2020-10-27 18:39       ÚJ bírálandokk-VERS: Csapó Angéla Napforduló
2020-10-27 15:42   Napló: Zúzmara