Bakkné Szentesi Csilla : Egyedül

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2792 szerző 35781 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szakács Eszter
  Életéjek, halálnapok
Új maradandokkok

Farkas György: Transzcendencia
Petz György: Elbeszélés
Kiss Anna Mária: Szavakkal megajándékozva ( Juhász Tibor szerkesztőnek)
Standovár Ágota: láblóbázva
Standovár Ágota: lakótelepi kerengő
Bakkné Szentesi Csilla: Idejétmúlt attrakció
Vajdics Anikó: Bulimia
Wesztl Miklós: nem adom a láb
Farkas György: Csapdák (jav.)
Tiszai P Imre: Egyetlen szentség (vált)
FRISS FÓRUMOK

Pálóczi Antal 5 órája
Francesco de Orellana 11 órája
Wesztl Miklós 13 órája
Gyurcsi - Zalán György 20 órája
M. Szabó Mihály 1 napja
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Várkonyi Miklós 2 napja
Duma György 2 napja
Berki Barbara Izabella 3 napja
Zsuzsanna Grande 3 napja
vezsenyi ildikó margit 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Szilasi Katalin 6 napja
Tiszai P Imre 8 napja
Tóth Gabriella 8 napja
Varga Árpád 10 napja
Bakkné Szentesi Csilla 10 napja
FRISS NAPLÓK

 fejlakók 4 órája
Jó, ha a vége jó 5 órája
Zúzmara 6 órája
Játék backstage 7 órája
Minimal Planet 7 órája
Bátai Tibor 8 órája
Baltazar 8 órája
Gyurcsi 9 órája
PIMP 10 órája
Conquistadores 14 órája
Sorrento 16 órája
Seholsincs 16 órája
weinberger 17 órája
Gyakorlótér 20 órája
Szerdánként, kávé helyett 20 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Bakkné Szentesi Csilla
Egyedül

Az ember egyszer csak magára marad,
ahogy elindult, amikor elszakadt.
Az út végére is ugyanúgy ér.
Elpattan valami. Talán egy ér.
Az idő és tér ott elveszett.
Már nem kergeti a felleget.
Az avar lehet oly hangtalan,
ha hűvös ősszel betakar,
s ahogy alatta bomlik az élet
nyűtt sejtekből ismét ébred.
Kibújik bimbó, sziklevél,
féreg, rovar. Szárny rebben
és nem jut eszébe egynek sem,
ha földre született röppenjen.
Ha röpül, nem vágyik más eget,
nem tágítaná ki a teret.
Vannak. Amíg még lehet.
Együtt vagy külön, nem érdekes.
Csak az ember olyan különc,
haladni szeret külön-külön.
Bűnösen is és bűntelen
egyre feljebb, ha kell, ha nem.
Ha Isten egétől szédül már,
hittel, hitetlen mindig vár.
Valami mást. Rendhagyót.
Kapaszkodót vagy biztatót.
De hiába minden intelem,
véget ér, ami nem végtelen.
Apró kis férgek foglyaként
elenyész, amit még remélt.
Egekbe száll és felejti,
hiába kutatta ezernyi
tudatban is tudattalan,
miért van az, hogy egyszer csak
az ember úgyis maga marad.
Ahogy elindult, ugyanúgy ér
az út végére. Oda egyedül lép.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-01 11:40:10
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-01 11:40:10


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-10-14 07:50 Kosztolányi Mária
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-12-15 23:19   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2018-12-15 22:14   Napló: Zúzmara
2018-12-15 22:01   Napló: Minimal Planet
2018-12-15 21:59   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-15 21:55   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-15 21:53   Napló: Játék backstage
2018-12-15 21:47   Napló: Játék backstage
2018-12-15 21:35   Napló: Minimal Planet
2018-12-15 21:32   Napló: Minimal Planet
2018-12-15 21:03   Napló: Minimal Planet