Rajta fut a pillanat
Az álmatlan éjszakákat
takarja, mint köd a fákat,
a lyukas emlékezet,
törött ágakon hintázik
az egyik után a másik
viszonzatlan szeretet.
Ébredés-előtti álom
gyönyörűségét csodálom,
szinte valóság a kép,
mindenütt nyomokat hagyok,
olyan boldogság, hogy vagyok,
valóságos veríték
gyöngyözik a homlokomon,
szemembe csorog, de hagyom,
mint egy aprócska patak-,
tekereg mind sebesebben,
érzékeny bőröm se rezzen,
rajta fut a pillanat.
2014. május 7.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-05-12 12:33:18
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-17 11:51:30