Szemek játéka

Szemünk találkozott csak
mint két járókelő biccentettek
majd halványan elmosolyodtak
fürkészték egymást kíváncsian
mi lakik a pupillák mögött
kimondatlan kérdések sorakoztak
válaszok megnyugtató jelsorozata szállt

Majd összekapaszkodtak félve
mint emberpár a sűrű zivatarban
tapogatózva ölelték egymást
én játszom te játszol
játsszuk azt hogy szeretlek
mondta szemed és hunyorított
az enyém bólintott cinkosan
és enyelegni kezdtek
finoman csókolták egymást
majd ölelkeztek lassú mozdulattal
ami utána történt - azok már mi voltunk






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-11-04 18:48:20
Utolsó módosítás ideje: 2013-11-04 18:48:20