Szigeti György : Éheztem, fáztam eleget

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38692 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Veres Mária: pillanat
Tamási József: 2023
Zsigmond Eszter: Gondolatok
Vadas Tibor: Fekete koszorú
Vadas Tibor: Ütemre és dalra
Vadas Tibor: Kérdések dísztelen
Albert Zsolt: Éjszakai páncél
Tóth János Janus: pillanatok
Tóth János Janus: Hol az Isten?
Tóth János Janus: Szeptember
FRISS FÓRUMOK

Cservinka Dávid 37 mp
Bátai Tibor 8 órája
Filip Tamás 9 órája
Egry Artúr 18 órája
Duma György 19 órája
Gyors & Gyilkos 1 napja
Valyon László 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Csombor Blanka 4 napja
Tóth János Janus 4 napja
Szilasi Katalin 5 napja
Karaffa Gyula 5 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Vadas Tibor 6 napja
Kiss-Teleki Rita 6 napja
Tamási József 6 napja
Zsigmond Eszter 9 napja
Farkas György 10 napja
Mórotz Krisztina 11 napja
Szakállas Zsolt 19 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 20 perce
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 51 perce
szilvakék 8 órája
történések 13 órája
Bátai Tibor 14 órája
Hetedíziglen 15 órája
Janus naplója 19 órája
A vádlottak padján 23 órája
DOKK estek 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
A fény nem publikus 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szigeti György
Éheztem, fáztam eleget

A rendrakás, a rendrakás,
ez a teendő, semmi más,
mindennél előbbre való,
még hintázik a hintaló,
gyermekkoromban ez se volt,
előttünk mindig zárt a bolt,
szegény volt minden dédapám,
nyomor termett a körtefán,
(persze, hogy nem volt körtefa,
költő találta egymaga
nemlétező meggyfa előtt,
ami már nagyon nagyra nőtt).

Gyermekkoromban karikát
kergettem, egy kopott kabát
volt rajtam, ősztől február
végéig, aztán jött a nyár,
de előbb szertelen tavasz
szegődött mellém, sok ravasz
haver, de volt köztük barát,
hozzám kötözte önmagát,
volt felezett zsíros kenyér,
ma is mindennél többet ér,
volt komfort nélkül egy szoba,
öt embernek azért csoda,
mert elfértünk mindannyian,
szegény családnak jó, ha van
egy dohos pincehelyiség,
éhezéshez még épp elég
az éhenhalás küszöbén
nem volt „tiéd”, nem volt „enyém”,
minden közös volt, egy család,
tűzhely, szekrény és közös ágy
a nyomor birodalma volt,
s éppen mellette volt a bolt,
ahol lisztet és kenyeret
hitelben kapni lehetett.

Mikor születtem, háború
dúlt, nem fertőzött a mélabú
bennünket, csak az éhezés
pusztított, és nem is kevés
keserűség jutott nekünk,
hálisten, nem volt fegyverünk,
apám lapáttal védte meg
hazáját, mert a németek
Berlinig vitték a magyart,
meghalni egyik sem akart.

Két „rendszerváltást” éltem át,
s egy forradalom viharát.
Voltam ministráns, úttörő,
s nyaranta malterkeverő,
éheztem, fáztam eleget,
megtettem, amit meg lehet
tenni, hogy majd gazdag legyek,
mezítlábas proligyerek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-03-04 09:33:41
Utolsó módosítás ideje: 2013-03-04 09:33:41


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-19 07:35   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-19 07:15   Napló: az univerzum szélén
2024-03-19 06:44   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-19 00:11   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-18 23:23   Napló: szilvakék
2024-03-18 22:51   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-03-18 22:32   Új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-03-18 22:26   Új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-03-18 22:15   Új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-18 21:21       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus Hervadó kokárda