Álmomban
Ugye nem haragszol, mert megszólítalak,
egy verses levélben, mint a szerelmesek?
Megígérem azt, hogy tartózkodó leszek,
nem hagyom kitörni tűzhányó lelkemet.
Pedig robaját már rég óta hallatja,
mint mikor a Vezúv kirobbanni készül,
visszafogottan vallom meg érzésemet,
mindenféle pátosz és hangos szó nélkül.
Hallgasd szeretettel; élő szóval mondom
majd, ha lesz erőm és bátorságom szólni,
ez még csak a szándék, erőtlen akarat,
nem is győzni fogok, inkább meghatódni,
majd, mikor előttem dobod le a blúzod,
hogy az élet égi szépségét csodáljam
itt a földön, s megköszönhessem a sorsnak:
álmomban itt járt a gyönyörűség nálam.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-01-15 05:37:58
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-15 05:37:58
