Hanyatt feküdni
Szembe menni a gyorsvonattal,
hanyatt feküdni fényes nappal
egy láda alján mozdulatlan,
mert sötét zakóban maradtam,
a nagy daj-daj, az élet elmúlt,
nem illik ide semmi feldúlt
hencegés, már vége a nyárnak,
az összetapadt fecskeszárnyak
nem repülnek, melléd zuhannak,
hisz csipogása sincsen annak,
aki életét eldalolta,
két kezét mellére kulcsolta,
most ezt a pózt formálja végül,
s a fényes égbolt rásötétül.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-08-01 12:56:47
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-01 12:56:47
