Varjak

A világnak hét feje van;  
minden fejben egy-egy,          
a hetedikben tizenegy fekete varjú van.

A varjak a fejekben szabadon röpködnek,    
kivéve a hetedik fejet,  
ahol a tömeg miatt nincs elég helyük.    

Ezenkívül a hetedik fej kisebb is a mint a többi,            
mert a nagy káosz miatt visszamaradt a növekedésben.              
Itt a varjak egymás hegyén-hátán ülnek,            
egymás talpát nyalják,
egymás elöl eszik el az ételt
és egymás fejére is szarnak.
De ebböl még nem lett semmi baj,              
mert a varjak nem tudják, hogy több fej és több varjú is van.      

Ha tudnák, abból nagy baj lehetne,
mert minden varjú a saját tapasztalataiból indul ki
a maga által megismert tér szerint.

A magányos varjak ugyanis azt gondolják,          
hogy rajtuk kívül senki sincs,
és ha mégis, akkor a többi fejben is egy- egy varjú lehet,
ahol szintén szabadon lehet röpködni.  
A Tizenegy pedig bizonyára azt gondolná,
hogy a többi fejben is tizenegy varjú van
és terület hiányában,
természetesen ott sem lehet röpködni.

Ěgy a magányos varjak a még sosem látott és el nem képzelt        
idegen tollas lények láttán úgy megijednének,
hogy rögtön elveszítenék az eszméletüket és lassan elpusztulnának...

A tömegben lévö varjak pedig az egyedüllét tudatától pusztulnának el...      

de a varjak csak kárognak,
keringenek ahol lehet és nem tudnak egymásról,      
söt magáról a világról sem tudnak semmit.                            






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.