Elnyűtt térdem míg végigcsúszik
templomod fényes kopott kövén
tán megérted hogy szőrcsuhában
miért várok bezárt ajtódnál
kiátkozott szívem dörömböl
egy ócska megbocsátás végett
Három nap talán egy esztendő
hóban és sárban födetlen fővel
félszemmel már a jövőt nézve
imádkozom egy jó ellenpápáért
