Csak valami lenne már
Csak vállad konok szirtjére
hajtanám fejem,
csak karod meleg völgyébe
bújva behunynám szemem,
csak ajkamról forrást fakasztva
sodornám hozzád énekem.
Csak léted nyomára szórnám
lángsugarú virágaim,
csak arcod tiszta márványán
felforrósodnának álmaim,
csak tenyered titkos barázdáin
elültetném gyémánt-fényű magvaim.
Csak fényedbe csorgatnám
könnyű szivárvány kacajom,
csak örökre neked teríteném
édenkertben roskadozó asztalom,
csak szavaid erős hálóján
magához ölelne a nyugalom.
Csak valami lenne már végre,
nevedet karcolom mennybéli térképre.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Csillagparázs (Sopron, 2009)
Kiadó: Edition nove
