Emlékek között



Már nem beszél a száj,
de bent annyi minden fáj,
lelkemben vad vihar dúl,
nálam a Bánat az úr.

Hívatlan csúf vendég,
rám ront sok fájó emlék,
érzelmi hullám árad,
elmosva minden gátat.

Bús, keserű évek,
emlék mar, belül éget.
meggyötört már az élet,
Elég volt! Időt kérek!

Uram, adj még erőt,
hogy kapjak friss levegőt!
Múltnak fordítsak hátat,
gyúljon fény, múljon bánat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.