Halász és a kis Palack
Tengeren, Óceánon úszó Palack
Segítségért kiált,
Csak hánykolódva csapong ide-oda.
Egyszer valaki észre veszi!
De ha nem, hát úszik össze-vissza.
Majd lesz valami.
Egyszer-kétszer az éjszakában
Villódzó fények zivatarában
Zavarja remény-halott Palack!
Tengernek sós vize oly bolondá teszi!
Csak úszik, úszik...
Napok - hónapok telnek el!
Minden kicsi fénylő csillag
Ha ritkán, tiszta az ég
Azt sugallja:
Remény...
Csak magában hihet
Mert nincs senkije.
A tenger viharos sokszor
Ritkán nyugodt.
Deres a reggel, oly rideg, kísérteties.
Halász hajó van jelen, egyre közelebb ér.
Látja már a kis palack a reményt!
de ami történik...óhh, jajj neki!
A halász hajó ment neki. Összetört!
Szilánkokban hever a mélyben!
Most mi lesz.
Kis Palacknak darabjai szana-szét
De ott a remény, benne még mindig él!
Hátha jön egy kis gyöngy-halász
Kiemeli, s helyre teszi darabjait!
De lám benne még az üzenet
Darabjaiban elakadt!
A kis halász hát elolvassa!
Valaki segítséget kér!
Fogja magát, s útra kelt!
Hosszú-hosszú idő telt.
Hónapok is, lehet!
De kis halászunk rátalált
Mit oly anniyra keresett!
Nem tudta mi lesz.
De meglelte, s öröm lepte!
Így lett hát boldog a kis Palack
Benne az üzenet, mi írta azt,
És kis halász, ki nem adta fel!
Így lett a történetből:
HAPPY END! :)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.