újévi tétova
hazatértem. sorsod kiosztott
számomra. mit máig nem értek.
szemed vak hollók kopogásán
keresztül jelezte hogy kész lett
hazudni. fénybe árulást. unt
ünnepekről maradt kalácsot.
kopott kereszten megváltást és
tetőt. szerelmet. összeácsolt
mosolyt a kiterített arcon.
aztán csak ezt. a tétovára
sikerült számadásból nincset
osztó gesztust. pedig volt ára
minden csóknak. minden falatnak.
szabott ára volt. tudom. vártam
mikor kell majd fizetnem érte
igazsággal. mindből kizártan.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
