Együtt,
eszünk sört borostás hajnalokon.
Tűrjük a napfényt,
de méginkább tűrjük teljesen egymást.
Mert te is ugyanúgy,
én is ugyanazt,
és lám itt is van,
vagy lám már eddig sem volt itt.
Álomra hajtanád,
de nem férünk el ágyon,
kinek ez, kinek más fáj jobban holnap.
