DIAETA
A legegyszerűbb, ha a halászlével kezdem.
A halászlé romlott volt, savanyú, darabos,
mindenféle üledékek úszkáltak benne.
A kenyér is már enyészetnek indult,
még nem penészedett, de keserű lett
és nyirkos. Három vastag szelet.
Pedig tudni lehetett, és én szinte tudtam is,
hogy az a kenyér valaha könnyű volt és meleg,
hogy a halászlé jó húsú busából készült, kellő-
képpen fűszerezve és nem túl sűrűn, pont úgy,
ahogy szeretem. Az embernek megvadul
a szíve, ha belegondol, milyen íze lehetett.
Anyám a konyhában állt.
Figyelte, ahogy megeszem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
