Egész úton hinni akartam
hogy jó...
a gyűlöletet izzasztó gipsz
vízió csupán
a szívet, kart könnyesre sebző harc után
gyógyít majd egy galambszárnyú mosoly
a könny vöröslő tengerré robbant
a madártest hideg, sosem volt
a fal áttetsző, merev
mögötte a lerombolt
...álmok arca...