Rumli
Szobám közepén már hetek óta
nagy, baljós halomba összehordva
szelíden várakoznak dolgaid.
Itt van minden.
A kisiklott érintés tegnap délutánról,
két kacsintás, egy túl hosszú csend,
a nézésed, mikor azt hitted,
nem tudom, hogy figyelsz.
Itt van minden amit itt hagytál.
Nap mint nap kerülgetem, körbejárom
egy-egy szót felveszek s egy másikhoz illesztek
forgatom, ezer szögből vizsgálom,
aztán visszadobom.
De tegnap nagyon megharagudtam,
mikor egy félbetépett bókod
(melyet egy szomorú zöld pillantás
és egy zavart „szia” alatt találtam)
nekem repült, s valahol a szívem alatt balra
csúnyán megvágott.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.