Ahogy az év véget ér
Ahogy a nap rövidebb utat jár,
lassan itt a szép, meleg nyár
vége és a kertben áthűlnek a fák.
A táj széllel és párával telik
és az emberek már nem merik
hordani világos, vékony ingeik.
Fa, bokorág álmos ködöt kócol
a kertek végén és olykor
tócsákból a szél jó nagyokat kóstol.
Majd jön a hó és néhány remegő
madár gubbaszt az etető
előtt és fehérebb lesz a temető.
Csak ülünk itt és fogom a kezed,
összeköt az emlékezet
minket s ezerszín szárnyaló képzelet!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
