mégis mit mondtam volna mondd
a pajtamélyi szűrt homályban
( a tárgyak öble emlékkel oly teli )
bordák közé vert fájdalommal
mit mondtam volna én - neki
= kimerevítve nagytotálban =
a pillanat a réseken zuhog
előredőlve állt csak állt ott
s én mit tehettem volna mondd
kezébe nyomtam egy szívlapátot
