pregnek
és peregnek
a víz elporló vihar-szobrai belemarva
minden élőbe minden lemez falba
ahogy rontanak hajónak rontanak morajnak
dördülő olajzöld kapualjnak
úgy zuhognak szakadatlan
nem tudva semmit nautikáról
Odüsszeuszról hókarú Nauszikáról
nem tudva akaratlan
fakadva föl más-más alakban
dombokat pergetnek lélegző homokórák
partra vetett dűnék sárgás üveg búrák
és lejti a táncot odafenn
így múló Afrikámon ezernyi homokszem
Budapest 2007
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.