Ötvenfelé
Hátam mögé búvó éveim nem sírom,
még lobog bennem milliárdnyi sejt,
széles vállam erős, napjaim jól bírom,
kordém repít tovább, bár utam sose lejt.
Víg táncosok közé bizton állok hittel,
asszony szoknyák alá huncutul lesek,
védem igazam, és küzdök bárkivel,
acélabb lesz inam, ha többször elesek.
Kutatok titkokat, írisz mögé nézek,
pányvázott lelked szókkal oldozom,
felérek ágra, mert vihartépt’ a fészek,
borús homlokodra szívem csókolom.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: vallomásKiadó: sermüller