Japáni kõkert

Japáni kőkert...

Japáni kőkert, az élet a halottban.
Szürke s fehér kövek, méla szigor.
Kavicstengerben gereblyehullámok,
ennyi az élet itt, s mégis szép.

Kőszigeten kőerdő, kőmező,
kőtengeren kőhullám, kőredő,
kőhullám kőtaréja törik szét a parton,
de hangtalan; csak áll.

Az örökkévaló, lassú, kúszó életté válik itt a halál.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: -, -
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -