NAPLÓK: történetecskék
Legutóbbi olvasó: 2026-05-10 21:14 Összes olvasás: 24965| 8. | [tulajdonos]: Beépített múlt | 2006-09-29 15:52 |
Palika tíz évesen balettiskolába ment, de akkor már Feri volt a legjobb barátom. Barátságunk második évében Palika nyíltan föllázadt ellenem. Én akkor a nagyfiúkkal laktam, mint érett és okos harmadikos. Palika pedig a legnépszerűbb gyerek lett a kicsik között. Elérte, hogy be sem engedtek engem a kicsit hálószobájába, ha ott volt. Ilyenkor mindig jót kacagott fegyelmezett, méltóságteljes arckifejezésemen. A maga módján így állt bosszút vérstestvérsége elnyomott időszakán.
Tíz évesen balettiskolába ment és legközelebb tizennégyévesen találkoztam vele. Megint egy ötszemélyes meghitt vasárnapon. Édesanyjához jött be, aki a konyhán dolgozott, s a délutánt velünk töltötte az udvaron. Teó, Anna a tesóim és én röplabdáztunk. Pali beállt, de finom ujjai nagyon puhák és gyöngécskék voltak a játékhoz. Odaléptem hozzá, hogy kosárra igazítsam a kezét. Míg törékeny ujjait igazgattam, közöttük lenéztem fehér, vékony arcára. Mandulavágású, barna szemei kutatva kérdezték: megbocsátottál? Szép gömbölyű kosarat formáltam két tenyeréből, s a labdát beletettem. Ládot? - kérdeztem. S ő látta, látta, mennyire szeretem, s mindketten tudtuk, soha nem fog megtanulni röplapdázni. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
