NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 16:13 Összes olvasás: 169688| 1102. | [tulajdonos]: after | 2020-01-24 05:55 | Tegnap este bitang rosszul voltam testileg. De most reggelre ismét munkaképes vagyok, s a fejem is tiszta. Szeretem, amikor ilyen, nagy fájdalmak lecsengése után tudok ilyen józanul.
Most lenne jó végigérni rajta. Végiggondolni, h mi van. Ma lesz egy beszélgetésem az igazgatónővel, az időpontot én kértem, h mégse úgy menjek el, h meg se próbáltam a helyzeten javítani. Nem sok reményem van, próbálom átgondolni, mi az a része, ami megfogalmazható, amivel lehet talán kezdeni vmit.
Először persze magamnak kellene leírni pontról pontra, ami van, ezt a sok egymással így-úgy összefüggő dolgot, amitől az van, h rosszul érzem magam, h szinte semmit nem használok abból, amiben jó vagyok, h a szellemi képességeim úgy parlagon, h közben folyamatosan nem felelek meg és demoralizálódom. Mert megfigyeltem magamon szakmailag olyan munkámat érintő változásokat, amik egyrészt nem tetszenek, másrészt nem akarnám, h úgy maradjanak.
De ez egy rendszer, aminek megvan a maga rejtett 'tanterve', nemcsak az iskolának, a tanári kar működésének is, h mi az, amit jó néven vesznek, mi az, amit nem. Arra, h mit tudok, mit tudnának esetleg tőlem tanulni, mi az, ami plusz bennem, egyáltalán nem kíváncsi senki. Tudok egy csomó dolgot, amik számukra sose fognak kiderülni, amiket boldogan átadnék, ha, de a legtöbb, amit kivívtam eddig bármilyen próbálkozással, utalással, az az udvarias közöny. Inkább sértette, zavarta őket. Az értékeimnek nagyon negatív a fogadtatása. Az az érzésem, mint azon az emlékezetes 2016 őszi továbbképzésen, h hiába én tudom a megoldást először, nem hasznosul a közösségben, mert nem hallatszik, amit mondok. És nem azon múlik, h helyes-e, amit mondok, h mennyi igazság, vagy előrevivő van benne, hanem az, h én mondom. Nálam lehetne a bölcsek köve, a világ megváltása, akkor sem tudnám nekik átadni, mert NEM FOGADNÁK EL. Persze, nem ilyesmi van nálam. De van egy csomó minden, amit adni tudnék, ami az intézménynek, ha komolyan veszi a vallott értékeit, hasznos lenne.
De itt jön be, amire azt mondtam, h 'rejtett tanterv'. Mert az intézmény mégis csak azok mentén működik és büntet, jutalmaz informálisan, amik az igazi, a valós értékei. És azok jócskán eltérhethetnek a vallott, a Pedagógiai Programban rögzített, illetve nyilvános alkalmakkor, igazgatói beszédekben hangoztatott értékektől. Én ennek a rejtett tantervnek nem tudok megfelelni, ez nem kér belőlem, mert mást tekint értéknek, s mintha az én értékeimet veszélyként érzékelné. Azzal teszek jót, ha úgy teszek, mintha nem lennének.
De azért nem ennyire egyszerű, hálisten, mert ott van előttem példának fiatal kolléganőm, pótosztályfőnököm, aki mintha jobban boldogulna ezzel, mármint, h hallassa, érvényre juttassa az értékeit. Ami azért reményt keltő, mert azt sugallja, h létezhet erre módszer. Addig jó, míg bennem a hiba: azon tudok változtatni.
(Na ebből persze semmit el nem lehet mondani, értelmetlen is. Csak nekem kell látni. )
Az állásváltoztatással sok gond van, ahogy írtam is. Ezt a problémát maga mögött hagyja, a szerelmit is, aminek nincs más megoldása, mert nem marad bennem abba másképp, de ezen kívül semmi jó nincs benne, szakmai és vmilyen szinten emberi öngyilkosság, ahonnan nincs hova.
Nem tudok többet írni, készülnöm kell.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
