NAPLÓK: mix Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 14:30 Összes olvasás: 158073| 261. | [tulajdonos]: Gönc | 2014-07-21 19:04 | A temetőpart és a temetőre felvezető út között van egy lapos terület, kisebb falusi házakkal. Amikor leértünk a temetőből, ki, a házak elé, az öregasszony éppen indult kifelé az utcára. Különös jelenség volt. Olyan szögben láttam, hogy nem volt mélysége. Két dimenziósnak tűnt, mint egy vastagabb pergamen lap. Meleg nyári nap volt, de tetőtől talpig fel volt öltözve. Haja rövid, körben egyenesre vágott, nem festett, nem is teljesen ősz. Arca ebben, mint egy képkeretben, úgy helyezkedett el, a nagy szemeket még jobban kiemelték az óriási kék monoklik. Bottal közlekedett. Mintha a néhány évvel ezelőtt olvasott angol kísértethistóriákból sétált volna ki. Ahogy elcsoszogott mellettünk, rekedten, de tisztán azt mondta: az Isten bassza meg ezt a macskát. Széttört a varázs, nem volt már mesebeli öregasszony, csak egy falusi fúria. Olyan erővel préselte ki magából a szavakat, hogy biztos voltam benne, a káromkodás nem a macskának szól, hanem nekünk, betolakodó városlakóknak.
Az lehetett a baj, hogy nem köszöntünk, itt ugyanis mindenki köszön mindenkinek, mondtam Bözsinek. Á, dehogy, csak az ismerősöknek köszönnek, válaszolta. Nem vitatkoztam, de nem győzött meg. Ahogy közeledtünk a háza felé, mindenki köszönt ugyanis. A gyerekek nagy hangon, de a szemben jövő, vagy kerékpárral közlekedő felnőttek is. Látásból éppen ismerhettek, hiszen egy évben kétszer eljövünk a férjem szülőfalujába, illetve a sírhoz. A református temetőbe. Két nagy temető van ugyanis. Egy katolikus, és egy református. Utóbbi a nagyobb, Gönc ugyanis híres református város (város most, hivatalosan, de valójában nem város, hanem falu).
A múltjával akár igazi város is lehetne. Károlyi Gáspár volt 1563-ban Gönc prédikátora. 1587-ben hozzákezd a teljes Biblia magyar nyelvre fordításához. Az Ószövetséget az eredeti héberről, az Újszövetséget görögről fordította magyarra. Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok laponként hordták Vizsolyba, ott nyomtatták a lefordított lapokat.
A középkorban Gönc virágzó kereskedelmi gócpont volt. Sok kereskedő fordult meg a helységben, akik nem csak eladtak, hanem vásároltak is. Ma is fogalom a híres "gönci hordó", melynek mérete a századok folyamán változott és alakult a már köztudatba bevonult 136 literes űrtartalmúvá.
Az 1400 - as évek elején Gönc Abauj vármegyének Kassa után a legnépesebb és legnagyobb mezővárosa lett. Aztán a hanyatlás évei következtek, és 1986-ban visszaminősült nagyközségnek.
2001-ben visszakapta városi rangját. Visszakapta, valószínű a múltja alapján. De városra jellemző fejlesztések nem történtek. Ide valószínű nem érkezett az EUS pénzekből. Legalábbis semmi nyoma. Munkalehetőségek sincsenek.
(A történelmi adatok az internetről származnak) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
