NAPLÓK: mix Legutóbbi olvasó: 2024-05-08 10:26 Összes olvasás: 135276| 242. | [tulajdonos]: ... | 2013-09-20 20:22 | Minden művészet célja, hogy hasson, és azt hiszem, ami igazán emlékezetes, az mindenki számára könnyen megszámlálható (bár nem mindenki számára ugyanaz). Ha mondjuk az építészetre gondolok és Magyarországra, sok szép épületet láttam, sok szép épületben megfordultam – a legtöbb élmény belesimul a mindennapokba, azokat jobbá téve persze, egyáltalán nem feleslegesen, de nem is olyan élményként, mint ami a mindenséghez hozzáköt. Én három olyan épületet ismerek, ami képes volt számomra más léptékű dimenziót megnyitni.
- Az egyik a debreceni református nagytemplom óriási belső terével; arányaival, amelyek miatt mégis emberléptékű marad, fehér falaival, amelyek rafináltan kiemelik a barna szószéket, és azzal szemben a 48-as történelmi emlékhelyet, és azt a minimális fehér díszítést, amelyeket a fehér tartóoszlopokon helyeztek el. A templomot felfedezték Debrecen polgárai számára, de mondhatom úgy is, hogy felfedezték a debreceni polgárok – minden évben van három - négy hangverseny; Újév első napján délután négy órakor egy ingyenes, közös, jobb esetben minden szöveg nélkül, rosszabb esetben verssel, még rosszabb esetben burkolt politikai célzatú szöveggel megfejelve. Ha az első forgatókönyv valósul meg, a zene és a belső tér az év első napját valóban az Újév első napjává avatja.
- A másik a Művészetek palotája. A palota szó kifejező, ráillik a belső térre, az oldalfalakon a váltakozó színek élénkek, mégis tartózkodóak és elegánsak. Ki itt belépsz… átél(het)sz valamit, feltehetően a tervezők szándéka szerint, a bennünk élő, belénk kódolt, más dimenziók felé vágyódásunknak megfelelően.
- A harmadik a százhalombattai katolikus Makovecz templom, amelyet belülről még nem is láttam. A templom a köztérmegújítási nívódíjat kapott városi főtér egyik oldalán helyezkedik el. Szinte magába fogadja az embert ez a tér, és sötétedéskor abból kifelé sétálva, a sejtelmesen kiemelkedő, pogány időket is idéző, szokatlan templomtornyok felé haladva szinte belesétál a múltba. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
