leállósáv: fészbukpoémák 10

NAPLÓK: leállósáv
Legutóbbi olvasó: 2025-07-15 00:03 Összes olvasás: 29372

405.	[tulajdonos]: fészbukpoémák 10	2021-02-13 14:25
122 komplementerképzés alapfokon ez is olyan mint ingoványra lépni keresi minden idegszálad a múlt tapasztalataiból mindazt ami kiment vagy nem de mindenképp segít megtalálni szennyes háborúid minden valamirevaló szennyesét hogy kimosd mielőtt szembetalálnád magad a Nagy Számonkérő visszamutogatásra hajlamos hagyománytiszteletével hogy már megint se okod se képességed hozzá de azért vakot mímelve lépsz és szidod a nálad jobb helyzetben lévők jobb helyzetét mintha bénaságodról mindenki más aki éppen nincs melletted most erőszakolná meg igazságérzeted rég elkurvult igazságérzetét 210130 123 ki- és belélegzem de nem vagyok itt még sosem jártam azon a vidéken ahol éppen élek huszon mennyi is az idén lesz huszonkét éve de olyan idegen még mindig mintha ideszülettem volna mesélni nem tudnék róla semmit hogy kitaláljak róla olyan történeteket amik csak a képzeletben léteznek ahhoz szeretnem kellene például van benne lassú folyású folyó illendő mocsaras partszakasz az ilyesmihez tartozó élővilággal és az elmaradhatatlan pusztulás-pusztítás nyomairól felvett jegyzőkönyvek helyreállítási határozatok de lélek az nincs nem tud belém lelket lehelni ez a szemgödörnyi létezés ami pillanatnyilag rám vár hogy végre helyet adjon otthontalanságomnak 210208 124 portré egy vánszorgó pillanatról nehéz túlélni az éjszakai felriadások kínzókamráit az ittfájottfáj törésvonalak mentén percekig próbálgatom az összerakást néha reggelig eltart mire sikerül elhitetni magammal hogy ez csak a semmi szórakoztató vígjátéka bennem meg a hülye ágyé meg a paplan is a korszerű „egészség”párnáról már nem is mondok semmit a mennyezet hajszálrepedéseit figyelteti míg a tisztuló tudatom rá nem jön hogy azok a szememben vannak és ott voltak tegnap is és menjek már a francba a hülye képzelgéseimmel a pohár felkészített vízében hangyák de mindegy úgyis le kell vánszorognom a mosdóba villany nélkül persze nehogy felriadjon B. használom a falfelőli korlátot is önundorral ugyan a tehetetlenségem okán de visszafelé simogató érintésekkel mert milyen jó hogy van 210209 125 a politika ideiglenesnek mondható önábrázolás ideiglenesen esetleges vonalakkal amik egyszer talán majd működés közben értelmet kapnak de ha mégsem akkor volt egy kalandos túra amiben időnként lehetőséget kaptak az egyébként önmaguktól és egymástól is függetlenül létező értelmetlen vonalak saját megnyilvánulásaik önálló képviseletére – anélkül hogy meg kellene tagadniuk megjelenésük elveit – olyan érdekközösségekben mint a magas hágók bicikliútja ami úgy kínálja a kivételt hogy alkalmazása csak nagyon indokolt helyzetben kötelező 210210 126 pillanatkép egy B. A. (Holdkatlan-górcső) vers margójára ezt már úgyis csak gondolom megyek mert úgysincs sehova az utak lezárva hallgatás köröz sietek kilincsre ráfagyott a dér és némi törmelék hó talán az emberek talpáról morzsált nyomon haladok tovább nincs egész és nincsenek benne részletek tévedésből felizzó napkorong a föld rám ugat nagyon kölyök még labdát dobál és táncra hív és én akár egy aknazár az útra dermedő havon 210211 127 tudatlépcsőztetés az ébredéseimben kicsit mindig bajban vagyok többnyire majdnem egyidőben – és manapság egyre gyakrabban – három pontról kell egyesíteni magam az első feladat a hol vagyok meghatározása ez többnyire pillanatok alatt megtörténik – kivétel műtét után amikoris különféleszínű aurafelhőbe csomagolja az agyam azokat akik fölém hajolnak és szinte szándékosan késlelteti a felismerést – ezután jön az időérzék de az hogy ki vagyok és hogy hogyan sodródtam ide nos erre néha perceket kell várnom mire azonosítani tudom az álom- maradék esemény- és személyfaktorait hogy el tudjam dönteni kik is ébredtek fel bennem valójában és mi is a következő dolguk a megfelelő szétszálazás és újraegyesítés után 210212 128 magaslati les van valami mélységesen elszomorító benne ha egy átlagon felüli értelmes társadalmilag magasan jegyzett ember hülyének akarja láttatni magát bízva mások alulinformáltságában – vagy urambocsá! a mások tőle való félelmében – maga előtt tolva beosztásának erős tekintély-páncélját (félreértelmezve kapcsolatrendszerének érinthetetlenségét) és simán tagad a szavak megfelelő módosításával mellőzve a nyilvánvaló tényeket minden rendelkezésére álló eszközön – rendelkezésére áll jónéhány – rágalomhadjárat áldozataként tünteti fel magát és elégtételért siránkozik és mivel valóban nem történt bűncselekmény a legtöbb ember ilyenkor restelkedve félrenéz mert általában eszköztelenek érzi magát a gátlástalansággal szemben főleg ha az a gátlástalanság hatalommal párosul nos ezen az erkölcsi magaslaton valóban hülyének hihető mindenki aki őt hülyének látja 210213

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!