NAPLÓK: hozzá lehet szólni Legutóbbi olvasó: 2024-05-18 17:59 Összes olvasás: 13510Olvasói hozzászólások nélkül73. | razi: esztétikai kérdések | 2022-01-25 15:57 | felvetődik bennem sokszor -- nemcsak most, hogy olvasom a szerkesztői véleményeket -- hanem univerzálisan is: értékrend nélkül létezhet a kultúra? úgy gondolom az ízlés esztétikai tapasztalatokra épül. meggyőződésem, hogy a rossz ízlésen lehet változtatni: kritikai szemlélet és összehasonlítási képesség kell hozzá, többek között.
egymás mellé teszem ezt a két szöveget; azután találtam őket -- az Így írtok én c. naplóban --, hogy a Bara Anna verséről beszéltem. érdekelne milyen esztétikai különbségeket találnak a két versben.
| | Olvasói hozzászólások nélkül72. | mara: re Zina | 2022-01-24 20:44 | Jó neked kedves Zina, én csak elképzelni, esetleg kitalálni tudom a történet szereplőit. á Átélni csak, ami rólam szól.
Más: mint tudjuk, ez egy mühely, és nem publikációs felület, tehát a versek nagy részében van javítani való, azt , hogy giccs-e vagy nem, már elmondták előttem, én csupán a hangnemet kifogásoltam, és mert több hasonló verse is van, ezért elmarasztaltam, de meglehet, nem a költőt kellett volna. :)
Csak | | Olvasói hozzászólások nélkül71. | razi: ajándékapamnakmertodafentfázik | 2022-01-24 18:05 | Bara Anna - Ajándék Apámnak, mert odafent fázik
jó példa lehet ez a vers a hiteltelenségre, amikor egy szöveg nincs átgondolva.
tisztában van vele a szerző, , hogy a felhő valójában esőcseppekből ill. jégkristályokból áll? -- nem segít azon, aki fázik. az égre felhőt vinni, éppoly fölösleges, mint sivatagba egy zacskó homokot. de olyan képzetünk se nagyon van, hogy az égben hideg volna; miért fázna ott az apa, amikor a hiedelem szerint az egy boldog hely, ott nem létezik anyagi szenvedés. mi a menny, mi a felhő konnotációja?
nem elég, hogy az ég vörös tapéta, még ráfröcsköl a nap némi erdőtaréjt meg holdkaréjt. ezek benne vannak a festődobozában? nem szívesen mondom ezt, de tömény giccs és butaság az egész szöveg. ettől azért többet érdemelnének a szülők: egy kis őszinteséget talán.
ha engem kérdezne, azt mondanám, hogy el kellene felejteni ezt a modoros szöveggyártást, ami nagyon hasonló TJJ-hez, és olyan verseket írni, mint pl. az anya mackóban, az legalább átélhető, szól valamiről, van mondanivalója. ez itt, és sok másik, csak költészkedés.
| | Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül69. | razi: prózaéslíra | mara: re: razina | 2022-01-21 18:29 | értem. hát nem mondanám, h az ominózus vers mocskolódó: inkább dühös. nem is az érzelmi töltettel van baj, hiszen Ady pl. rengeteg forradalmi verset írt, és a kortársak közül is sokan írnak rendszerkritikus verseket. a versminőséggel van baj, hogy fűzfapoétikus, odahányt, igénytelen szövegezéssel készült. de nem érdemes a szerzőnek kritikát megfogalmazni, mert nem érti mi a különbség költészkedés és költészet között.
azt próbáltam elmondani, hogy a lírai én nem feltétlenül a szerzőt jelenti, de bele kell élni magunkat, át kell szűrni magunkon a mondanivalónkat akkor is, ha lírát írunk, meg akkor is, ha prózát. ha nem képzelné el a prózaíró, hogyan fog az adott szereplője viselkedni egy jelenetben, nem tudna hiteles lenni.
| | Olvasói hozzászólások nélkül68. | furim: re re | 2022-01-21 18:24 | „Hozzáteszem, hogy József Attila szeretett megrendelésre írni.” (Holmi, Fejtő) Ez szerencsésebb megfogalmazás, mint az enyém, de a lényege ugyanaz. A megrendelés pénzt jelentett József Attilának. Továbbá válaszként írtam egy felvetésre, hogy a költészet forrása csak az ihlet. Attól profi egyébként, pl. József Attila, hogy képes megrendelésre (pénzért) is ihletett verset írni. Kevésbé rosszindulatú emberek nem magyarázták volna félre a bejegyzésem. | | Olvasói hozzászólások nélkül67. | mara: re: razina | 2022-01-21 17:40 | Kedves Razina, a regény hitelességével kapcsolatban természetesen igazad van. Az a baj, hogy időközben összemoódtak a hsz-ek, én végig a versről beszéltem, a líráról, ahol a költő a saját érzelmeit veti papírra, igaz, magam is többnyire történeteket mesélek, de azok ugyanúgy a saját érzelmeimről szólnak. Természetesen a regény csak akkor jó, ha hiteles, ha elhisszük a történetet, a vers pedig akkor, ha magunk is átéljük. Egy haragvó, mocskolódó versbe semmiképp nem tudom bele helyezni magam, pedig most fogytam is :)
| | Olvasói hozzászólások nélkül66. | razina: pénzkérdés | 2022-01-21 17:14 | ha azt mondjuk, hogy "József Attila szeretett pénzért írni", az olyan, mintha azt állítanánk, J.A. szeretett néha enni; nála ugyanis létkérdés volt, h megfizessék a verseit -- ha fizettek érte, tudott ételt venni, ha nem fizettek, éhezett. egész életét meghatározta az éhezés. egy ilyen mondatot leírni egyszerűen cinikus, érzéketlen és méltatlan. | | Olvasói hozzászólások nélkül65. | razina: hitelesség | mara: re: vers és lélek | 2022-01-21 11:58 | "Egyébként a kitalált történetben (regény, novella,) az író nem mindig azonosúl , nem is tud a szereplőkkel, de a vers az más, ott nem lehet hazudni, mert hiteltelenné válik, persze, ez csak az én véleményem, valszeg azért, mert magamból indulok :)" -- mondja mara.
Nem tudom hogyan válhatott volna Molnár Ferenc a világban az egyik legismertebb magyar íróvá, ha nem lett volna hiteles. Lírában sem attól leszünk hitelesek, hogy a saját érzéseinket írjuk.
Amúgy beteg volt: depressziós és alkoholista, legalábbis ezt mondja a fáma. De melyik nagy művész volt normális?
| | Olvasói hozzászólások nélkül64. | Szőke : pofoz | 2022-01-21 10:29 | Szomorúan szólom hozzá, hogy Molnár Ferenc idejében a pofozás nem egyedi eset, nem 1-1 ember érzelmi-mentális bicsaklása, hanem össztársadalmi norma volt. Pofozták a gyereket, a nőt, a rangban, osztályban alattuk állót, de nem csak pofozták, hanem botozták, vesszőzték, lovaglóostorral, fakanállal, vonalzóval és méterrúddal, és kinek, milyen eszköze volt még, verték, akit verni épp helyesnek véltek. A hatvanas-hetvenes években a pofozás javarészt a magánéleti szférába szorult vissza, utolsó közöüsségi tere, ahol virágozhatott: az iskola. Innen pedig nagyjából a nyolcvanas években szorult ki Az a gondolat, hogy a családtagokat sem természetes verni, néhány évtizedes csupán, eredményei jelentősek, ám (finoman szólva) törékenyek. Olyan társadalomban, ahol pofozni legalább annyira természetes, mint zsebórát hordani, nem sokat mond valamely személy emberi-művészi kvalitásairól, hogy ettől a normától nem tért el. Sokkal többet árul el magáról a közegről, amelyben élt, és szerintem ezt nem érdemes figyelmen kívül hagyni. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|